EU-csúcs: a neheze most jön

Hírek Dózsa György
Az Európai Tanács jóváhagyta von der Leyen elnökségét. Az EU-csúcs volt a könnyebb része a dolognak, a parlamenti szavazás azonban pengeélen táncol.

Az uniós vezetők csütörtökön az EU-csúcs keretében támogatták Ursula von der Leyen második ötéves megbízatását az Európai Bizottság elnökeként. A német jobbközép politikusnak most az Európai Parlamentben kell késhegyre menő szavazással szembenéznie. Még saját pártbeli szövetségesei is elismerik, hogy ezt igazán nagy kihívás lesz végigcsinálni

A 720 képviselőből álló Parlament július közepén (várhatóan július 18-án) ül össze, a képviselőnek valamivel több mint a felét, legalább 361-et kell von der Leyennek meggyőznie arról, hogy titkos szavazáson rá voksoljon. A szocialisták, a liberálisok és a saját, jobbközép frakciója jelenleg valamivel kevesebb mint 400 mandátummal rendelkezik.

Egyes elemzők 10 százalék körüli átállási arányt jósolnak, ami a 361-es küszöb körüli eredményt jelentené. 2019-ben, amikor von der Leyen a válság sújtotta német védelmi miniszterként az EU legbefolyásosabb posztjára került, mindössze kilenc szavazattal jutott át a célvonalon. Az akkor őt támogató pártok közül sokan – például a nacionalista lengyel Jog és Igazságosság párt – most egész biztosan nem fognak rá szavazni.

EU-csúcs után: játék a számokkal

Ahhoz, hogy ezúttal sikeres legyen, szinte lehetetlennel felérő politikai matekot kell végrehajtania. A variációk a következők:

  • megmarad a három jelent őt támogató centrista pártnál
  • balra fordul és megpróbálja megnyerni a zöldeket
  • illetve jobbra fordul és a Giorgia Melonit is magába foglaló radikális jobboldali csoporttól (ECR) remél támogatást.

Az olasz miniszterelnök csütörtök este tartózkodott a szavazásnál, nem voksolt von der Leyenre.

Mindhárom stratégia erős kockázatokkal terhes.

  • Ha megtartja a jelenlegi koalíciót (Néppárt-szocialisták-liberálisok), nem valószínű, hogy megszavazzák. A jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták és demokraták, valamint a liberális Renew képviselőcsoport együttesen alig 400 mandátummal rendelkezik. Ez kényelmetlenül szűk többség, különösen annak fényében, hogy a koalíció egyes részei – a francia republikánusoktól az ír Fianna Fáilig – már közölték, hogy nem fognak rá szavazni.
  • A Zöldek bevonása szintén kockázatos. Öt év után, amikor nagyrészt von der Leyennel szemben álltak, a környezetvédők most felajánlották, hogy beállnak mögé, hiszen ez esélyt adna nekik a jogalkotás befolyásolására – annak ellenére, hogy 2019 óta mandátumokat veszítettek. A Zöldek felkarolása a szocialistáknak és a Renew egy részének tetszene, szinte biztosan elidegenítené von der Leyen saját jobbközép hatalmi bázisának egy részét, különösen a nagyhatalmú német kereszténydemokratákat.
  • A legkockázatosabb stratégia azonban Meloni és talán az Európai Konzervatívok és Reformisták körüludvarlása lenne. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció a Parlamentben, miután megelőzte a Renew-t, a liberálisokat. A szocialisták már előre közölték, hogy nem hajlandók von der Leyent támogatni, ha összeáll Melonival, Olaf Scholz német kancellár szándékosan kerülte Meloni bevonását a hat vezető politikai tárgyaló fél közötti egyeztetésekbe – értesült a Politico című befolyásos, s általában jól értesült brüsszeli lap. Scholz elzárkózása teljesen racionális, pártja csúfos kudarcot szenvedett el a németországi uniós választások során, maradék szavazóinak megtartásához létfontosságú számára, hogy elhatárolódjon a radikálisoktól.

Mi van, ha nem kap többséget?

Von der Leyen közben a törvényhozás szocialista és liberális vezetőivel folytat négyszemközti megbeszéléseket, majd július 2-án a Parlament legfelsőbb politikai szintjén, a frakcióvezetőkkel tárgyal – zárt ajtók mögött.

A 720 képviselőből álló Parlament július közepén (várhatóan július 18-án) ül össze, a képviselőnek valamivel több mint a felét, legalább 361-et kell von der Leyennek meggyőznie arról, hogy titkos szavazáson rá voksoljon. A szocialisták, a liberálisok és a saját, jobbközép frakciója jelenleg valamivel kevesebb mint 400 mandátummal rendelkezik.

Egyes elemzők 10 százalék körüli átállási arányt jósolnak, ami a 361-es küszöb körüli eredményt jelentené. 2019-ben, amikor von der Leyen a válság sújtotta német védelmi miniszterként az EU legbefolyásosabb posztjára került, mindössze kilenc szavazattal jutott át a célvonalon. Az akkor őt támogató pártok közül sokan – például a nacionalista lengyel Jog és Igazságosság párt – most egész biztosan nem fognak rá szavazni.

EU-csúcs után: játék a számokkal

Ahhoz, hogy ezúttal sikeres legyen, szinte lehetetlennel felérő politikai matekot kell végrehajtania. A variációk a következők:

  • megmarad a három jelent őt támogató centrista pártnál
  • balra fordul és megpróbálja megnyerni a zöldeket
  • illetve jobbra fordul és a Giorgia Melonit is magába foglaló radikális jobboldali csoporttól (ECR) remél támogatást.

Az olasz miniszterelnök csütörtök este tartózkodott a szavazásnál, nem voksolt von der Leyenre.

Mindhárom stratégia erős kockázatokkal terhes.

  • Ha megtartja a jelenlegi koalíciót (Néppárt-szocialisták-liberálisok), nem valószínű, hogy megszavazzák. A jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták és demokraták, valamint a liberális Renew képviselőcsoport együttesen alig 400 mandátummal rendelkezik. Ez kényelmetlenül szűk többség, különösen annak fényében, hogy a koalíció egyes részei – a francia republikánusoktól az ír Fianna Fáilig – már közölték, hogy nem fognak rá szavazni.
  • A Zöldek bevonása szintén kockázatos. Öt év után, amikor nagyrészt von der Leyennel szemben álltak, a környezetvédők most felajánlották, hogy beállnak mögé, hiszen ez esélyt adna nekik a jogalkotás befolyásolására – annak ellenére, hogy 2019 óta mandátumokat veszítettek. A Zöldek felkarolása a szocialistáknak és a Renew egy részének tetszene, szinte biztosan elidegenítené von der Leyen saját jobbközép hatalmi bázisának egy részét, különösen a nagyhatalmú német kereszténydemokratákat.
  • A legkockázatosabb stratégia azonban Meloni és talán az Európai Konzervatívok és Reformisták körüludvarlása lenne. Az ECR jelenleg a harmadik legnagyobb frakció a Parlamentben, miután megelőzte a Renew-t, a liberálisokat. A szocialisták már előre közölték, hogy nem hajlandók von der Leyent támogatni, ha összeáll Melonival, Olaf Scholz német kancellár szándékosan kerülte Meloni bevonását a hat vezető politikai tárgyaló fél közötti egyeztetésekbe – értesült a Politico című befolyásos, s általában jól értesült brüsszeli lap. Scholz elzárkózása teljesen racionális, pártja csúfos kudarcot szenvedett el a németországi uniós választások során, maradék szavazóinak megtartásához létfontosságú számára, hogy elhatárolódjon a radikálisoktól.

Mi van, ha nem kap többséget?

Von der Leyen közben a törvényhozás szocialista és liberális vezetőivel folytat négyszemközti megbeszéléseket, majd július 2-án a Parlament legfelsőbb politikai szintjén, a frakcióvezetőkkel tárgyal – zárt ajtók mögött.

 

A cikk itt olvasható.

Címlapfotó: Ursula von der Leyen az első menetet megnyerte, most jön a neheze. / AFP

Ezek is érdekelhetnek

További híreink