Észak-Korea és Trump dühe

Hírek
Kínának figyelembe kell vennie, hogy a katonai fenyegetés valós - írja szerkesztőségi cikkében a The Wall Street Journal.

Amikor Trump “tűzzel és dühvel” (fire and fury) fenyegeti Észak-Koreát, tudnia kell, hogy az Egyesült Államokat is nukleáris csapással fenyegeti. Kijelentésével otthon is ellenérzéseket kelt, nem csak Phenjanban. Amerikai kongresszusi képviselők szerint az elnök megjegyzései erodálják az Egyesült Államok hitelességét és felelőtlenek.

Az elnök álláspontja szerint Észak-Korea fenyegetései elfogadhatatlanok, átléptek egy határt. Kétségtelen, hogy Phenjan célkeresztbe vette a Guam szigetén található amerikai támaszpontot. Ugyanakkor Trump narratívája még mindig sokkal kevésbé árt az amerikai érdekeknek, mint Obama hibája, amikor a szíriai Aszad-rezsimet vegyi fegyverek használatával vádolta meg. Az amerikai külügyi adminisztráció azon tagjai, akik most kiakadtak Trumpra, óriási hibákat követtek el, hogy hagyták a helyzetet idáig fajulni.

Az elnök szavai vitathatatlanul erősek, de ez valószínűleg nem véletlen. Trump üzenetének az is része, hogy megmutassa: nem csak Kim Dzsongun képes a geoplitikai hőmérő higanyszálát feljebb tolni. Amerikának megvannak a katonai eszközei arra, hogy az észak-koreai rezsim nukleáris fenyegetését hatástalanítsák. H. R. McMaster nemzetbiztonsági tanácsadó egy minapi interjújában azt közölte, hogy Phenjan nukleáris fenyegetése “elfogadhatatlan az elnök szempontjából. Így természetesen minden lehetőséget elé kell tárnunk, s ebben benne van a katonai opció is.”

Jim Mattis védelmi miniszter szerdán megerősítette ezt az üzenetet. Figyelmeztetett arra, hogy ha Észak-Korea nem fejezi be ezt a retorikát, az könnyen a rezsim végét jelentheti. Lindsay Graham szenátor a múlt héten nyilatkozta, hogy “létezik olyan katonai opció, amely lerombolja az észak-koreai nukleáris programot és magát Észak-Koreát is.” Az észak-karolinai republikánus kormányzó szerint Trump azt közölte vele, hogy háború lesz, ha Phenjan tovább folytatja nagy hatótávolságú rakétaprogramját. “Ezt mondta nekem és én hiszek neki. Ha Kína helyében lennék, akkor is hinnék neki, és megpróbálnék kezdeni valamit a helyzettel”. A Kínára való utalás megmutatja, hogy Trump retorikájának valódi célpontja Peking. Kim Dzsongun magától nem fog leállni, hiszen közel van céljához. Kína azonban meg tudná állítani Phenjant – például úgy, hogy korlátozza olajszállításait -, ha elhiszi, hogy az Egyesült Államok valóban kész egy megelőző csapásra.

Trump retorikájának másik célpontja az észak-koreai diktátor körüli vezetők csoportja. Ha ők is elhiszik, hogy Trump komolyan beszél, akkor saját védelmük érdekében meg kell állítaniuk a diktártort. Az észak-koreai problémára a rezsimváltás és a Dél-Koreával való egyesülés a végső megoldás.

Persze az is igaz, hogy egyetlen kijelentés – még ha azt az Egyesült Államok elnöke teszi is – nem tesz rendet a fejekben sem Pekingben, sem Phenjanban. Az amerikai kormány azonban jelezheti Peking felé, hogy további szankciókat vezet be a kínai vállalatokkal, pénzügyi intézményekkel, magánszemélyekkel szemben. Washingtonnak növelnie kéne katonai jelenlétét is a térségben, hogy hitelessé tegye az elnök kijelentéseit.

Ugyanakkor egy megelőző csapás Észak-Koreára csak a végső megoldás lehet a válságra. A kommunista rezsim ugyanis nukleáris, vegyi és hagyományos fegyverekkel egyaránt könnyen eléri Dél-Koreát, amely az Egyesült Államok szövetségese.

A diplomácia akkor működik a legjobban, ha másik fél számára kínált előnyök mellé hatékony és hiteles büntető intézkedések is társulnak. A Trump-adminisztráció Észak-Koreával kapcsolatos politikája jó irányba megy, még akkor is, ha az elnök szavai nélkülözik a diplomáciában szokásos udvariasságot.

Borítókép: MTI/EPA/KCNA

Ezek is érdekelhetnek

További híreink