A hasonló praktikáknak se szeri, se száma. A szakma megítélése annyira rossz, hogy az egyik legnagyobb ingatlanhirdetéssel foglalkozó portálon a felhasználók több mint a fele azt kérte, ajánlatuk végére írják ki az alábbi szöveget: „Kérem, ingatlanközvetítők ne keressenek!”
De néha még ez se elég: vannak ügynökök, akik a figyelmeztetés miatt elsőre vevőnek adják ki magukat, és már csak az ingatlan felkeresése után fedik fel a kilétüket.
A probléma egyik gyökere, hogy ma Magyarországon egy OKJ-s tanfolyam elvégzése után jószerivel bárki közvetíthet ingatlant. A szakmát ugyan szabályozza többek közt a Polgári Törvényköny, a Lakástörvény és egy uniós jogharmonizációs törvény is, ugyanakkor egyelőre nincs olyan jogszabály, ami megfelelően kezelné a megbízó és a megbízott közötti viszonyt.
Az áldatlan állapotok miatt több kezdeményezés is indult a piac tisztítására: 2014-ben például a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének (MIOSZ) koordinálásával létrejött egy etikai kódex, amelyet a nagy hálózatok alá is írtak. A tapasztalatok szerint ráadásul az üzletágban a NAV ellenőrzései is egyre gyakoribbak.
Na de mi a helyzet a közvetítői jutalékokkal? Az egyik legsarkalatosabb kérdés az, amikor eladóként jelentkezik valaki. A mértéke nincs szabályozva, de a megbízható nagy szereplőknél általában az eladás értékéből 3-5 százalék jár a közvetítőnek (vagyis egy 20 millióért elkelt lakásnál mintegy 600 ezer-1 millió forint). De a díjazás mértékét gyakran csak egy kiszállás után állapítják meg, és a nagysága függhet a szerződés típusától is: a kizárólagos megállapodásnál például kevesebb jár a közvetítőnek, cserébe viszont csak a megbízott cég adhatja el az ingatlant, ami viszont rizikós lehet. Vannak kifejezetten olcsó, 1-2 százalékos jutalékkal dolgozó irodák is, de rendszerint ezeknél a szolgáltatás színvonala hagy némi kívánnivalót maga után. Előfordul, hogy néhány gyenge minőségű fotó elkészítése után csak felteszik a netre a hirdetésünket, és várják, hogy egy vevő felbukkanjon. A kiterjedt hálózatokkal ellentétben nincsenek átfogó adataik a piacról és az eszközeik sincsenek meg a gyors értékesítéshez.
