A rövid elősztori, hogy egy bizonyos Maya Little még áprilisban piros festékkel és vérrel firkálta össze a „Silent Sam” névre hallgató 1913-as emlékművet. A lány üzenete egyértelmű volt: ideje a fehér felsőbbrendűséget elsöpörni, kezdve Silent Sam-mel egészen az egyetem vezetéséig.
A Little melletti kiállásként indult hétfői tüntetés gyorsan elvesztette békés jellegét. Az egyetem jelentése szerint este 9:20-kor nagyjából 250-en ledöntötték „Silent Sam-et”. Ezzel teljesen semmibe véve azon háromszáz ember (mind az egyetem tanulói, tanárai voltak) emlékét, akik a konföderációs hadseregben szolgáltak még az amerikai polgárháborúban. Nekik állít emléket ugyanis „Csendes Sam”. A rendőrség csupán egy embert tartóztatott le, aki különösen agresszív volt a hivatalos szervekkel szemben.
A szobornak amúgy megvannak a maga titkai. Amit a tüntetők igazán felemlegettek az Julian Carr esete. Az illető is a konföderációs seregben szolgált, de emellett a Klu-Klux-Klán (KKK) tagja is volt. Még a polgárháborúban az egyetem épületei között mészárolt le egy fekete nőt, egy egész század szeme láttára. Sokan próbáltak párhuzamot vonni a több mint száz évvel ezelőtti eset és Maya Little mostani letartóztatása között.
Igaz, a tüntetők jó pár logikai bukfencbe belefutottak, amire több újságíró, politikus is próbálta felhívni a figyelmüket. Egyrészt a déli államok elvesztették a polgárháborút, így az ott burjánzó KKK-s kultúra is felszámolásra került. Másrészt Julian Carr, nem egyezik meg az egyetemmel és annak értékrendjével.
A Daily Wire munkatársát megkereste az ügy kapcsán egy elsőéves hallgató az egyetemről. Ő is a kampuszon tartózkodott az eset alatt. Állítása szerint a tüntető tömeg egyáltalán nem volt békés. „Fekete hatalom” és „rendőrök haza” jelmondatokat kiabáltak, majd ledöntötték a szobrot. Az egyetem gólyája ezután ment le a tüntetők közé, akik erőszakoskodva, lökdösődve üvöltöttek vele, hogy takarodjon onnan. Egyszerűen azért, mert fehér.
