Erősödő kockázatok a kereskedelmi ingatlanok piacán

Hírek M. Orbán András
Nőtt a kihasználatlansági ráta az irodapiacon, az építőanyagok tovább drágulnak, ezzel párhuzamosan az új projektek átadásai lelassulhatnak – derült ki a Magyar Nemzeti Bank októberi kereskedelmiingatlan-piaci jelentéséből.

Az uniós növekedési rangsor felső harmadában elhelyezkedő 6,5 százalékos második negyedéves hazai gazdasági növekedés után az év második felében már érdemi lassulásra számíthatunk, az energiaárak és az ellátási láncok akadozása az ingatlanpiacra és a növekedésre is negatív hatást gyakorolnak – mondta Nagy Tamás, az MNB igazgatója. Hozzátette, tovább drágultak az építési költségek is.

A gazdasági kilátások romlása, az emelkedő energiaárak, a növekvő építési költségek, a forint euróhoz képesti jelentős gyengülése, az emelkedő kamatok és a szigorodó finanszírozási feltételek egyaránt kihívást jelentenek a kereskedelmiingatlan-piac szereplői számára már rövid távon is – hangzott el a tájékoztatón.

Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra is, az építőanyagok árát illetően egyes főbb termékeknél nem volt ritka a száz százalékos áremelkedés, a következő időszakban további 15-20 százalékkal nőhetnek az árak. A hazai drágulás magas aránya mögött az importkitettség is meghúzódik a forintárfolyam mellett. A magyar építőipar nagyjából ötven százalékban importra támaszkodik, míg a régiós arány mindössze harminc százalék körül mozog – ismertette Nagy Tamás.

Ami magát a teljes kereskedelmi-ingatlan szektort illeti, a jegybank jelentéséből kiderül, az Európai Rendszerkockázati Testület az Európai Unió pénzügyi rendszerének sérülékenységei kapcsán kiadott 2022. szeptemberi általános figyelmeztetésében a tagországok kereskedelmiingatlan-piacaival összefüggő kockázatokat is kiemelt.

Június végére a budapesti irodapiacon 9,9 százalékra, az ipari-logisztikai piacon pedig 6,4 százalékra emelkedett a kihasználatlansági ráta. Ezek a kihasználatlansági szintek történelmi összevetésben nem tekinthetőek magasnak, ugyanakkor az irodapiacon a mutató 2019 végi 5,6 százalékos szintjéhez képest magas, ebben szerepe van a távmunkának, illetve a korábbihoz mérten jobban elterjedt hibrid munkavégzésnek is.

Elhangzott még, az újonnan induló projektek már lelassultak. Az új átadások ütemezésében növekvő kockázatot jelentenek a már említett emelkedő építőanyagárak és az ellátási problémák.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink