Jelentősen bővülhet a magyar gazdaság
Nem tört meg a gazdaság lendülete az idei év elején a Magyar Bankholding elemzői szerint, idén 5,9 százalékkal bővülhet a magyar GDP, az év második felében pedig már az inflációs nyomás is enyhülhet. Suppan Gergely úgy vélte: 2023-ban 4,2 százalékos GDP-növekedés várható.A vezető elemző hozzáfűzte: a konszenzusnál jóval optimistább a várakozásuk, ám szerinte minden eddigi adat azt mutatja, hogy nem tört meg a gazdaság lendülete. Sőt, januárban és februárban 8-9 százalékkal is bővülhetett a magyar gazdaság. Ha esetleg gyengék is lesznek a márciusi adatok, bőven 7 százalék fölött lehet a növekedés az idei első negyedévben. Nagyon meredek recessziónak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy 4 százalék alá essen éves szinten a GDP növekedése – mutatott rá.
Idén jelentősen emelkedhet a bérdinamika, a várakozások alapján 14,9-15 százalékos bruttó átlagbér-növekedés várható. Ez elsősorban annak köszönhető majd, hogy közel 20 százalékkal nő a minimálbér és garantált bérminimum, már számos állami vállalatnál történt érdemi bérfejlesztés, valamint kifizették a hivatásos állomány hathavi illetményét. Tavaly már feszessé vált a munkaerőpiac, és ez a trend 2022-ben tovább folytatódik. A Magyar Bankholding elemzői úgy látják, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődhet, a ráta idén 3,3 százalékot érhet el. A kedvező munkaerőpiaci helyzet mellett a kormányzati támogatások, többek között a családokat érintő szja-visszatérítés hatására a fogyasztás jelentősen bővülhet.
Magas marad a beruházási ráta
Suppan Gergely arról is szólt, hogy „rengeteg beruházás van a csőben”, a beruházások nemzetgazdasági szinten a 2021-es 3,8 százalékos növekedés után idén 4,3 százalékkal bővülhetnek. A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak nagy volumenű közvetlen támogatásával, a jegybank és az állami bankok által nyújtott alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, aminek hatásai már az elmúlt évtől jelentkeztek. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt nő a bizonytalanság és jelentős kockázatok is mutatkoznak, emiatt csökkenhet a korábbi GDP-arányos beruházási ráta, de még így is meghaladhatja a 27 százalékot.
Az orosz-ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat
Az orosz – ukrán háború, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus világpiaci megugrása meredeken rontja a cserearányokat, amelyet csak kismértékben ellensúlyozhat a gabonaárak emelkedése. Az orosz-ukrán háború mintegy egy százalékkal rontja a hazai GDP növekedését. A beruházások és fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítanak az idei év első felében is. Azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelő-kapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már ismét javulhat a magyar külkereskedelem egyenlege – húzta alá Suppan Gergely.
Az ársapkák hatása
A Covid utáni fellendülés és az orosz-ukrán háború érdemben felülírja az inflációs kilátásokat is. A háború kitörése óta a gáz-, az áram- és olajárak jelentősen emelkedtek, ami már korábban is komoly nehézséget okozott a gazdaság szereplőinek. Az elemzők arra számítanak, hogy a következő hónapokban az átárazások miatt tovább nőhet az infláció, az idei évre 8,2 százalékos átlagos pénzromlást várnak. Az ársapkák fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzhet meg. Az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, míg jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet az átlagos infláció. Suppan Gergely jelezte: egy-két éven belül néhány európai országban akár defláció is jöhet, Magyarországon ezt nem tartja valószínűnek, ez inkább dél-európai országokban várható.
Átmenetileg megugró hiány
Az emelkedő kamatköltségek, az MNB várható feltőkésítése vagy a rezsicsökkentés fenntartása rontja az államháztartás pozícióit. Suppan Gergely szerint ezzel szemben az idei első három hónapban nagyon jól alakultak a költségvetés bevételei, a tervezett összeg 27 százaléka teljesült.
Címlapkép: Juliasart, PuzzlePix/Shutterstock
