A hazai gazdaság különböző ágazataiban az elmúlt időszakban eltérő folyamatok játszódtak le a beruházások alakulását tekintve. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal sikeresen ellensúlyozta, ennek hatásai határozottan jelentkeztek az elmúlt két évben. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, valamint elszálló energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatják a vállalatokat a beruházásoktól, ám a jelenlegi energiaárak mellett az energiahatékonysági beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek, az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint GINOP pályázatok ellensúlyozhatják. Az emelkedő kamatok és a lakásépítési költségek, lakásárak meredek emelkedése, a vásárlóerő várható csökkenése a háztartások beruházásait a következő időszakban fékezni fogja, ám ezt az energetikai korszerűsítési kereslet megugrása ellensúlyozhat.
Az ellentétes folyamatok ellenére a vállalati beruházások volumene az első negyedévben meglehetősen nagyot, 8,4 százalékot ugrott és ez a dinamika kitartott a második negyedévben. Most 7,8 százalékkal nőtt. A beruházások növekedése a háztartások erőteljes, illetve a vállalkozások és a költségvetés mérsékelt aktivitásával magyarázható – derül ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének összegzéséből. A beruházásokon belül a teljesítményérték közel 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,8 százalékkal nőtt, a 40 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 13,1 százalékkal emelkedett. A gépberuházásokon belül az importált gépek volumene a belföldi gyártású gépekét meghaladó mértékben bővült. A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3 százalékkal gyarapodott. A növekedésben lényeges szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások fejlesztései. A beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések szintén 3 százalékkal növekedtek, a központi szervek, valamint a helyi önkormányzatok egyaránt növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket a bázisidőszakihoz képest. A 2015-ös adatokhoz képest ezek 64,8 százalékkal bővültek, 2010-hez képest viszont 103,4 százalékkal – vagyis megduplázódtak – a beruházások. A volumen növekedése kissé meghaladta a GDP növekedését, így a beruházási ráta tovább emelkedhetett. A váratlanul erős második negyedévi GDP növekedésben a meglepetést részben a beruházások kiugró növekedése okozhatta, magyarán a két szám nagyon erősen korrelál egymással.
A feldolgozóipari beruházásokat a rekordszintű működő tőke beáramlás is támogatja. A lakossági beruházásokat az 5 százalékos kedvezményes újlakás áfa határidejének meghosszabbítása mellett számos családtámogatási és a bürokráciát és egyéb költségeket csökkentő programjai, valamint a lakásfelújítási támogatások is élénkítik – átmenetileg. Az állami beruházások bejelentett csökkentése a következő években jelentkezhet, bár a már korábban eldöntött, az állami infrastrukturális – nagyobb részben vasúti – beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások idén még megvalósulhatnak. Ugyanakkor erős a piacon a bizonytalanság az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami egyébként soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A késlekedést a költségvetés egyelőre megelőlegezi, ez viszont a pénzforgalmi egyenlegben jelentős hiányt okoz. A kiugróan sikeres első félévi teljesítmény hatására idén 5,5-6 százalékra gyorsulhat a beruházások éves növekedése a tavalyi 4,3 százalékról. A számos negatív hatás miatt azonban jövőre már kismértékű visszaesés várható, amit a soha nem látott volumenű működő tőke beáramlás ellensúlyozhat.
A nemzetgazdasági beruházások 28 százalékát megvalósító feldolgozóipar fejlesztései 24,9 százalékkal bővültek az egy évvel ezelőtti mérsékelt bázishoz képest, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú villamosgép-gyártás (akkumulátor) területén a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projekteknek. A gép, gépi berendezés, valamint a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása területén is bővültek a beruházások, ugyanakkor a járműgyártás és a gyógyszergyártás fejlesztései csökkentek. A villamos berendezés gyártása területén az elektromos autók akkumulátorgyártásához kapcsolódóan óriási volumenű fejlesztések zajlanak, tekintve az alág termékei iránti erős a nemzetközi keresletet, ami a következő években még érdemben fokozódhat az egyre szigorodó követelmények miatt. Ezen a területen a CATL Deberecenben 2900 milliárd, az SK Innivation Iváncsán 680 milliárd forintos, az LG Chem és a Toray közösen 267 milliárd forintos (Nyergesújfalu) beruházást jelentett be a Samsung SDI 390 milliárd (Göd), a W-Scope (szeparátorgyártás) 290, milliárd (Nyíregyháza), az EcoPro (katódgyártás) 264 milliárd (Debrecen), az SK Innovation 239 milliárd (Komárom), a Toray 127 milliárd forint (Nyergesújfalu) értékű beruházásainak korábbi bejelentései után. Kedvező, hogy az év közepén indul a BMW 1 milliárd euró értékű gyárának beruházása, valamint a Mercedes újabb 400, az Audi pedig 120 milliárd forint volumenű beruházást jelentett be. Ezek összértéke bőven meghaladja a 4200 milliárd forintot, ami bőven a duplája a tavalyi (ugyancsak rekordnak számító 2000 milliárdnak.
A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 18,7 százalékkal bővült, elsősorban a lakásépítések és ingatlanfelújítások kiemelkedő növekedése miatt. A bérbeadást is szolgáló üzleti létesítményekbe (kereskedelmi egységek, irodák, raktárak) szintén növelhették az ágazat beruházási teljesítményét. Az elmúlt években elindult az irodaátadási hullám a következő években is folytatódhat, mivel további többszázezer négyzetméternyi iroda áll fejlesztés alatt, ugyanakkor az üresedési ráta az irodaházaknál a történelmi mélypontról, 6 százalék közeléből 9 százalék fölé emelkedett, a raktározás területén pedig 2 százalék alá süllyedt, így ez az ágazat továbbra is kiemelkedően teljesíthet, amit alátámasztanak számos újabb raktárépítési bejelentések.