- Májusban 9,9 százalékkal nőtt az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene az előző év azonos időszakához képest – jelentette a KSH. Épületek főcsoportban 12 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 7,7 százalékkal volt magasabb a termelés, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 5,8 százalék volt a növekedés a teljesítményben. 33 százalékos éves növekedés után épületek esetében új szerződést 302 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1292 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 4 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 25 százalékos csökkenés után 136 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 2127 milliárd forint volt, ami 20 százalékos éves volumennövekedést jelent.
- Növekedési trend az iparágban
- Láthatóan továbbra sem tört meg az építőipar növekedési trendje, májusban még erősíteni is tudott az iparág, és bár látszanak a lassulás és a beszerzési problémák jelei, egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni – hangsúlyozta a Figyelőnek Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Hozzátette: a problémákat jelzi, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt 2022 első negyedévben több mint húsz százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig 6,6 százalékkal.
- Látható problémák
- A szakértő hozzátette: az építőipar alapvető problémája továbbra is az elszabaduló anyaghiánnyal, munkaerőhiánnyal és áremelkedési problémákkal való szembenézés, ami láthatóan tovább gyorsul jelenleg is az ellátási lánc problémák, az energiaválság és az ukrán háború következményeiként, miközben a kereslet a szerződésállományok alapján továbbra is erőteljes.
- A közgazdász elárulta, hogy jelenlegi várakozásuk szerint idén 10 százalék felett lehet az iparág növekedése, vagyis 2022-ben minden bizonnyal még erős éve lesz az építőiparnak, a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag ellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban.
- A dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a kilátásokat tekintve a szerződésállományok is rekordmagas szintet mutatnak, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is.
- Gyors kivitelezés az érdek
- Ide tartozik, hogy az állami támogatási programok tovább fűtik az építőipart és az ingatlanpiacot idén év végéig, mivel a szoros támogatási határidők és a bizonytalanságok miatt minden szereplő a minél gyorsabb kivitelezésben érdekelt. Eközben a lakáshitel kihelyezések továbbra erős szintet mutatnak – de a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a kialakuló kamatszintek mellett -, és egyelőre a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások is erősödnek a megugró inflációs környezetben.
- 25 százalékos áremelés
- A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján a tavaly év közepi megugrás után az év végére 10-15 százalékos árcsökkenést mutattak, viszont idén tavasszal a várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkák a 25 százalék körüli vagy akár ezt meghaladó emelések sem a negatív globális fejleményekre hivatkozva, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások ellehetetlenüléséhez és az új megrendelések csökkenéséhez. Így valóban egyre akutabb a kérdés, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken illetve a meglévő piaci szerződésállomány mennyiben tud megvalósulni ilyen átárazódások mellett – tette hozzá végezetül a vezető elemző.
Fotó: Délmagyarország
