Járóka Lívia korábban már tíz évet dolgozott az Európai Parlamentben, kétszer is megválasztották a civilek javaslatára az év képviselőjének. Az alelnökség mellett további három bizottságban is tevékenykedik, a nőjogiban, az állampolgáriban és a gazdaságiban. Úgy fogalmaz, hogy az elmúlt két évben pedig az ország gazdasági sikerei és a migrációs nyomás kapcsán sokkal jobban megismerték a magyarok álláspontját az egész testületben, nem csak a néppártban, és egyértelmű szimpátia is kialakult nemzetünk iránt. Ez a bizakodó és pozitív légkör uralta a megválasztása körüli előkészületeket, nem az elmúlt hónapok ellenséges, sokszor dilettáns vagy alaptalan támadásai országunk ellen – tette hozzá az alelnök.
Megválasztását támogatták a liberálisok, valamint a szélsőjobbról és szélsőbalról is, a baloldali frakciók közül viszont a zöldek, a szocialisták nem rá szavaztak. Járóka Lívia szerint az is hozzjárulhatott az elfogadottságához, hogy a Fidesz több közép- és kelet-európai témát terítékre vett. Fel is sorolta a konkrétumokat: a romák, a szegénység, az egészséges életre nevelés, a korai gyermekfejlesztés, a családtámogatás, az esélytelenek lakhatáshoz, munkához segítése került napirendre, és e témák körül működőképes szakmai koalíciók alakultak a parlamentben. „Látható, hogy van néhány kérdés a néppárton belül, amelyben nincs teljes egyetértés velünk, de úgy gondolom, a konszenzus irányába fognak elmozdulni a dolgok" – mondja Járóka Lívia.
A Magyar Idők azirányú kérdésére, hogyan tudja összeegyzetetni a magyar érdekek képviseletét az uniós lojalitással, azt válaszolta : „Ezt a két dolgot mindig is össze tudtam egyeztetni, és úgy gondolom, hogy létezik egy arany középút. Minden helyzetben lehet találni okos kompromisszumot a választók érdekében, ennek reális esélyét egyrészt a sokévnyi tapasztalatból meg a mostani pozitív fogadtatásomból vezetem le, másrészt az elmúlt hónapokban folytatott szakmai beszélgetésekből és tárgyalásokból. Meggyőződésem, hogy a pozíciómban felerősítve tudom közvetíteni hazánk és a magyarok hangját, mondanivalónkra pedig az EP-n kívül is van bizonyos mértékű fogadókészség Európában.”
Járóka Lívia arról is beszámolt, hogy tapasztalatai szerint kimutatható érdeklődés mutatkozik azon új megoldások iránt, amelyeket a magyarok egyebek mellett a család és a munka összeegyeztetésében, a korai gyermekfejlesztésben vagy a mindennapi testnevelés bevezetése jelentette betegségmegelőzésben értek el. „De vannak a testületben érdeklődők az unortodox gazdaságpolitikánk, sőt a társadalmi integráció magyar megközelítései iránt is, amelyeket Nyugat-Európa egyes részein migránsellenesnek titulálnak" – tette hozzá.
A LIBE javaslat kapcsán azt mondta, hogy személyesen is osztja azt a magyar álláspontot, amely szerint nem a migrációval kellene megoldani a demográfiai problémákat. A mélyen átpolitizálódott kérdés megoldása során Járóka Lívia szerint fontos lenne a magyar érvekben is megmutatkozó szakmaiság mentén folytatni párbeszédet.
Az EP frissen megválasztotta alelnöke kitért arra is, hogy fontos lenne, hogy a migránsok megértsék: „mi azt tartjuk fontosnak, hogy a más földrészek konfliktusos, háborús helyzeteiből menekülő emberek rövid, de hatékony integrációt követően, európai tudással felvértezve térhessenek vissza saját hazájukba. Az amerikai, a NATO- és a befogadó nyugat-európai országok egyik legnagyobb felelőssége az is, hogy rövid időn belül biztosítsák a békét a kibocsátó országokban. Azt az álláspontot is hangsúlyozzuk a testületben, hogy Európának kell először megerősödnie, hogy segíteni tudjon, és ahhoz, hogy erre képesek legyünk, elsősorban az európai emberek gazdasági biztonságát szükséges megteremteni, a saját közösségeket kell segíteni.”
A Magyar Idők azon kérdésére, hogy milyen jogi és politikai eszközei maradnak Magyarországnak, illetve a betelepítési kvótarendszert elutasító többi államnak, a V4-eknek, elmondta, hogy a visegrádi országok pozíciója erős. Kifejtette, hogy bővül a támogatók köre, de egyre nagyobb a tét is, a két táborban mindenki felsorakozott amögé, amit ő képvisel. Nyilvánvalóvá vált, hogy a tagállamok képtelenek integrálni a migránsokat a vállalt számokban. Új alapokra kell helyezni a párbeszédet, és a valós tények alapján kell megítélni, mi történik ma a földrészünkön.
Az interjú kitért a cigányság integrációjának folyamatára is. Járóka Lívia elmondta, hatalmas potenciál rejlik a cigányságban, főleg a vidéki közösségekben, mert ott a kultúra és az identitás erősebb. Döntő fontosságúnak tartja a gazdasági integráció szerepét, ezért is dolgozik az Európai Parlament gazdasági bizottságában. Véleménye szerint a helyi szinten történő munkahelyteremtés visszatartja a romákat az elvándorlástól, így idővel kialakulhat egy olyan középréteg, amely képes hatékonyan vezetni ezeket a közösségeket.
