Az ipari termelés mértéke 8,8 százalékkal meghaladta májusban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 6,2 százalékkal emelkedett – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján. A termelés az év első öt hónapjában 5,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 2,3 százalékkal nőtt májusban.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatok ismertetésekor elmondta: a járműgyártásban erőteljesebb volt a növekedés, mint az előző hónapokban. Szintén számottevő volt a bővülés a számítástechnikai és elektronikai cikkek gyártásában, valamint a gumi- és műanyaggyártás területén. Hozzátette, hogy a feldolgozóiparon belül kisebb súlyú építőanyag-ipar termelése is jelentősen nőtt.
A következő hónapokban tovább gyorsulhat az ipari termelés, az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari, gumiipari, valamint autóakkumulátor-gyártó kapacitások üzembe helyezése miatt idén 7 százalékos lehet az ipar éves kibocsátása. 2010 óta az ipari termelés mintegy 31 százalékkal bővült – olvasható a Takarékbank elemzésében. Mint keiemelték: “az alacsony tavalyi bázis és egyes új élelmiszeripari, gumiipari, valamint autóakkumulátor gyártó kapacitások üzembe helyezése miatt idén 7%-ra gyorsulhat a növekedés. Lényegesebb gyorsulásra 2018-ban számítunk, amikor újabb jelentős autóipari kapacitások (Audi, Mercedes) lépnek üzembe”.
A Nemzetgazdasági tárca azt közölte: az Irinyi-tervben kidolgozták azokat a stratégiákat, amelyek a gyorsan fejlődő ágazatok növekedését segítik. Ilyen ágazatként említették az egészség-, azon belül a gyógyszeripart, valamint az orvosi műszergyártást. A jövőben gyorsabban bővülő ágazatként jelölték meg az infokommunikációt, a számítástechnikát és egy éven belül a hadiipart is.
