Az érkező oldali vám- és adómentes üzletek a világ legtöbb repülőterén megtalálhatóak, az Európai Unió azonban mindeddig „féloldalas” megoldásra adott lehetőséget, azaz csak az indulási oldalon vásárolhatnak az utazók különféle termékeket vám- és áfamentesen – áll a Világgazdaság oldalán.
Ezzel szemben, az unión kívüli gyakorlat az, hogy mind az érkezési, mind az indulási oldalon kedvezőbb áron vásárolhatnak az utasok, így az EU-n kívüli országok repülőtereinek kiskereskedői versenyképesebbek európai társaiknál.
A tax free shopok érkezési oldalon való engedélyezésével az utasok ajándékvásárlási költéseinek egy része Európába kerülne,
hiszen az érkezési oldalon történő vámmentes értékesítés az EU kiskereskedelmi forgalmának 20-30 százalékát teheti ki
– derül ki az Európai Utazási Kiskereskedelmi Szövetség (ETRC) és a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa európai szervezete (ACI) közreműködésével a York Aviation által készített felmérésből.
Az érkezési vámmentes üzletekről szóló jogszabály-módosításról az ETRC már tárgyal az Európai Bizottsággal és az egyes kormányokkal, hiszen a kezdeményezés lehetőséget teremthet arra, hogy a repülőterek nem légi közlekedésből származó bevételeiket növeljék.
Az európai légi kikötők jövedelmük átlagosan 40 százalékához jutnak például
- a parkolási díjakból, a reklámokból,
- az élelmiszer eladásokból,
- a kiskereskedelmi koncessziós engedélyekből
- és a reptér területeinek bérbeadásából.
Az érkezési duty-free üzletek 4,3 milliárd euró bruttó hozzáadott értéket (GVA) és 1,6 milliárd eurós adóbevételt hozhatnak,
és több mint 40 ezer munkahelyet teremthetnek
– derül ki a York Aviation felméréséből.
A segítségnyújtás azért létfontosságú, mert a légi közlekedési szektor az összeomlás szélén áll: szeptemberben az európai repülőterek utasforgalma 73 százalékkal csökkent éves összehasonlításban, január óta összesen 1,29 milliárd utassal volt kevesebb.
Az ACI figyelmeztetett arra,
hogy év végéig kétszáz európai reptér kerül a csőd szélére, amennyiben nem tér vissza az utasforgalom.
Ez egyhamar nem történik meg, hiszen a várakozások alapján az utasforgalom legkorábban 2024-ben térhet vissza a tavalyi szintre. A veszélyben lévő repülőterek bezárása esetén az európai bruttó hazai termék 12,4 milliárd eurótól esik el és 277 ezer munkahely tűnik el.
Borítókép: Soeren Stache/dpa-Zentralbild/dpa
