Aki Horvátországban építkezni szeretne, jobban teszi, ha előtte felvértezi magát energiával és erős idegzettel. Az alapanyagok drágulása és a szolgáltatások árának a munkaerőhiány okozta növekedése mellett a legkomolyabb akadályt a bürokrácia jelenti.
Egy átlagos családi ház építése előtt, ha minden rendben megy, a leendő tulajdonosnak legalább fél éven keresztül kell járnia a hivatalokat,
s mintegy kétmillió forintnak megfelelő kunát kell leszurkolnia a szükséges engedélyek megszerzéséhez. Ha netalán valami bonyolódik – például nem egyeznek a telekhatárok –, a akkor hosszabbodik az ügyintézés ideje, és a költsége is nő. A jogszabályok útvesztőjében a szemfülesek már egy ideje megtalálták a legegyszerűbb kiskaput: engedély nélkül építkeznek.
Legális az illegális
A jelenség leginkább a tengerparti megyékben figyelhető meg, ahol sokszor a panorámás szántóföldek között vagy egyenesen a hegyoldalakban nőnek ki a földből a házak, de az sem ritka, hogy a településeken belül húznak fel illegálisan épületeket. Ilyenkor a legtöbb esetben csupán közigazgatási bírságot kap a vétkes.
Egy családi házért többnyire 10 ezer kunát (476 ezer forint) rónak ki.
Ezután a tulajdonosnak már csak ki kell méretnie az épületet és pontos helyét, s a kataszteri hivatalban meglehetős gyorsasággal legalizálják, egy új építmény illetékének a töredékéért.
Persze a közművekhez való csatlakozást csak legalizált objektumnál lehet kérelmezni, tehát egy ideig kényelmetlen törvénytelenül emelt épületben lakni. A Slobodna Dalmacija újságnak nyilatkozott egy a nevét nem vállaló illegálisan építkező, és többek között elmondta: őt nem is a költségek zavarják, hanem az adminisztráció bonyolultsága és lassúsága. Két évig járt hivatalról hivatalra, míg végül elutasították azon kérelmét, hogy a saját olívaültetvényének a végében építkezhessen. Ezek után gyorsan felhúzta a házát, ma már benne lakik komfortban.
A part mente tabu
Horvátországban 2019 óta több mint 30 ezer illegális létesítmény épült, a többségüket mára törvényesítették. Valamivel több mint hétszázat az építészeti hivatal leromboltatott, azért, mert súlyos szabályszegés történt. Ilyen – és ez a leggyakoribb –, amikor védett helyszínen, például a tengerparthoz túl közel, hetven méteren belül építkeznek. Ez tilos, és csak néhány speciális kivétel van. Az egyéni partizánakciók mindig ledózerolással végződnek. Így jártak 2006-ban, Vir szigetén ingatlanba fektető egyes magyarok is – a nyaralóikat bizony szétszedték. A telek határa lehet, hogy 70 méternél közelebb van a tengerhez, de akkor sem szabad rá építkezni.
A tiltakozók fesztiválja
Az illegális objektumok sok esetben zavarják a törvénytisztelőket, bosszúságot okoznak a helyieknek. A dél-dalmáciai Vruja településrészen például egy pofátlan vállalkozó építkezései elzárták a tengerparthoz vezető utat. A felháborodott lakosok több feljelentést is tettek, ám a környezettel nem törődő, befolyásos befektető folyamatosan megússza az ügyet néhány bírsággal. A községbeliek ezért egy ironikus tiltakozási módszert találtak ki.
Két éve megszervezték és az idén is megtartották az Illegális Építészet Fesztiválját.
A rendezvényen az engedély nélküli építkezést, a környezetkárosítást figurázzák ki, például azzal, hogy a résztvevőket falazásra, barkácsolásra tanítják, valamit felépítenek, majd lerombolják. Szól a zene, naphosszat zajlanak az előadások, a kerekasztal-beszélgetések. A fesztivál ugyan nem oldotta meg a problémát, de a résztvevőknek legalább sikerült felhívniuk a figyelmet egy égető problémára, amely egyre kínosabb a kormányzatnak is.
A cikk a Figyelő hetilap szeptember 30-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Illegális építkezés Horvátországban Fotó: VRUJA – Festival bespravne gradnje i devastacije prirode, Facebook)
