Energiatervek Bukarestben

Hírek Borbély Tamás
Románia rövid és középtávú tervekkel próbál felkészülni arra az eshetőségre, ha elzáródnak az orosz gázcsapok. Keleti szomszédunk saját termelési kapacitásának a növelésével, azeri és cseppfolyós gáz felhasználásával, valamint nukleáriserőmű-fejlesztéssel igyekszik energetikai biztonságot teremteni magának. Kétségtelen, hogy számos európai országgal ellentétben nagy előnye van, hiszen gázellátásának csupán a 20 százaléka függ Moszkvától.

A hatóságok igyekeztek megnyugtatni a könnyen pánikba eső lakosságot. Az emberek megrohamozták az útlevélosztályokat, a benzinkutakat és a gyógyszertárakat. Ez utóbbiakat azért, hogy felvásárolják a jódkészletet, tartva egy esetleges atomkatasztrófától. A kormányzat közölte: lesznek ugyan súlyos gazdasági következményei az Oroszország ellen bevezetett szankcióknak, de ezekbe nem fog beleroppanni a román gazdaság.

Nicolae Ciucă miniszterelnök a minap jelentette ki, hogy az ország gázszükségletének mintegy 20 százalékát fedezi orosz importból, amelyet az idén megnyitandó görög–bolgár interkonnektoron keresztül érkező mennyiséggel lehetne pótolni.

Azeri gázban reménykednek

Júniusban tervezik felavatni a görög–bolgár határt átszelő vezetéket, amelyen októbertől kezdődően, de legkésőbb az év vége felé elindulhat a gázszállítás. Ezzel megteremtődik a lehetőség arra, hogy Románia az égei-tengeri Alexandrúpoli görög kikötővárosban működő terminálon keresztül kapjon amerikai cseppfolyósított földgázt. A Bulgárián, Románián, Magyarországon és Ausztrián áthaladó, úgynevezett BRUA vezetéken át pedig más európai országok is hozzáférnek ehhez az energiaforráshoz – magyarázta Ciucă.

Románia Azerbajdzsánból is remél gázimportot. Virgil Popescu energiaügyi miniszter az elmúlt másfél hónapban kétszer is ellátogatott Bakuba. Február elején az azeri fővárosban, a Déli gázfolyosó tanácsadó bizottsága nyolcadik alkalommal megtartott miniszteri ülésén kérte, hogy hazája váljon ezen vonal részévé, hogy a Balkánt összekössék Közép-Európával.

Javasolta, hogy a román–bolgár interkonnektor, illetve a BRUA legyen a Déli gázfolyosó bővítési tervének a része. Bukarest nagyon szeretné, ha a javaslata kedvező elbírálásban részesülne.

A mintegy 38 milliárd dolláros összköltségű létesítmény egy 3500 kilométer hosszúságú, hat országon keresztülfutó vezetékhálózat. Azerbajdzsánból, a Şah Deniz nevű mezőről indulva a már korábban megépült dél-kaukázusi (SCP) és transzanatóliai (Tanap), valamint a 2020 őszén átadott transzadriai (TAP) csövön keresztül szállítja a kitermelt földgázt. A TAP Észak-Görögországon, Albánián és az Adriai-tenger alatt halad Olaszországig. Ennek leágazása lenne a még összekötésre váró görög–bolgár, illetve a már megépült bolgár–román interkonnektor. Egy hónappal később, március elején Popescu ismét ellátogatott Bakuba, ahol több azeri vezetővel folytatott megbeszélést. Sahil Babayev munkaügyi miniszternek – aki az azeri–román gazdasági és kereskedelmi bizottság társelnöke – felvetette, hogy pörgessék fel a vegyes bizottság tevékenységét, főleg energetikai ügyekben.

Neptun Deep

Románia éves gázfogyasztása 11-12 milliárd köbméter, amelynek a 80 százalékát saját forrásokból fedezi. Keleti szomszédunknak az jelentett problémát, hogy az orosz gázt az elmúlt esztendőkben egyre drágábban kapta, Európában a legdrágábban. Tavaly novemberben 245 lejt (mintegy 18 ezer forint) fizetett egy mega-wattóráért, januárban viszont már -357-et (hozzávetőleg 27 ezer forint), úgy, hogy az évek folyamán volt olyan időszak is, amikor csak 100 lejt kellett kipengetnie.

Bukarest azért is nyugodtabb a jövőt illetően, mert a Fekete-tenger kontinentális talapzatában, a Neptun Deep elnevezésű lelőhelyen jelentős mennyiségű gáz rejlik. Ennek kitermelése a külföldi cégeket korlátozó román szabályozás miatt pár esztendeje késik, de az orosz–ukrán háború a jelek szerint felgyorsítja a projektet, ami lehetővé teszi, hogy évente 10 milliárd köbméter szénhidrogént hozzanak felszínre. Ez szinte teljes egészében fedezné Románia éves gázszükségletét, de a nyersanyagot természetesen meg kell majd osztania más uniós államokkal. Bukarest régóta ígéri az új offshore-törvényt, amely kedvezőbb kitermelési feltételeket biztosítana a beruházóknak. A bal-jobb kormánykoalíció vezetői szerint ezen a tervezeten most már az utolsó simításokat végzik, és hamarosan a parlament elé terjesztik. A fekete-tengeri gázt az osztrák OMV és a román Romgaz termelné ki, miután a román állami vállalat megvásárolta az amerikai ExxonMobil 50 százalékos részesedését a projektben, 1,06 milliárd dollárért. A tranzakció még nem zárult le. A hatóságok főleg erre várnak, utána jöhet a befektetőbarátabb törvénytervezet. Csakhogy a kitermelés megkezdéséig, a zavartalan szállításig még így is évek telhetnek el.

Nyugati reaktorok

Bukarest emellett nagy hangsúlyt fektet a polgári felhasználású atomenergiára, ugyanis korszerűsíteni és bővíteni akarja a jelenleg a villamos energia 20 százalékát biztosító cernavodăi atomerőművet. A két új, a 3-as és a 4-es reaktort amerikai, francia és kanadai együttműködéssel építik meg. Ezek közül legalább az egyik leghamarabb 2030-ban állhat üzembe. Szintén amerikai kooperációval kis kapacitású moduláris atomreaktorokat is terveznek telepíteni. Erről Románia és az Egyesült Államok tavaly novemberben írt alá kereskedelmi partnerségi megállapodást. Az egyezményt a moduláris objektumok meghonosításával próbálkozó amerikai NuScale Power és a román Nuclear-electrica állami vállalat kötötte meg. Eszerint Európában az első ilyen létesítmény 2028-ig épülne meg keleti szomszédunkban.

A román kormányfő a múlt héten az amerikai Last Energy amerikai céggel is tárgyalt egy kísérleti jelleggel felállítandó moduláris atomreaktor üzembe helyezéséről; ez az ország déli részén, Mioveniben épül meg. Nicolae Ciucă közölte: két éven belül helyezik üzembe a 20 megawattóra (MWh) villamos energiát termelő objektumot, amelynek az eredmények függvényében később nőhet a teljesítménye. Ez a projekt kiegészítené a már bejelentett beruházásokat.

Szén- és gázégetés

Emellett azonnali intézkedésekkel is próbálják növelni az energiatermelést. Az Oltenia hőerőműnél lehetőség van arra, hogy viszonylag rövid időn belül még egy turbinát üzembe helyezzenek, amely 300 megawattórával növelné meg a termelési kapacitást. A miniszterelnök közölte: a Marosvásárhely melletti, radnóti új hőerőműnél is a reményeik szerint sikerül befejezni a munkálatokat az év végéig, így ott is legalább 210 MWh-val növelhető az előállítási képesség.

Az orosz gáz helyettesítése azonban nem megy egyik napról a másikra, a nemzetközi áraktól pedig továbbra is függnek a romániai fogyasztók. A kormány február végén bejelentette: a gáz és a villamos energia árának a korlátozását, az ellátás kedvezményes feltételek melletti biztosítását célzó intézkedéseket április 1-jétől egy évre meghosszabbítja mind a fogyasztók, mind pedig a kisvállalkozók számára, ugyanakkor korlátozzák az energiaszolgáltatók nyereségét.

(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink