Az Eurostat adatai szerint az európai háztartások ötödét nem tudják megfelelő hőmérsékleten tartani nyáron. A rossz szigetelés, a szellőzés hiánya, a napsugárzás elleni védelem hiánya és a ritka légkondicionálási lehetőségek milliókat tesznek ki a potenciálisan veszélyes hőhatásnak.
A lisszaboni székhelyű Zero Portugal klímavédelmi civil szervezet nemrégiben végzett kutatásából az derült ki, hogy a megkérdezettek 55 százaléka nem tudja felfűteni vagy épp nyáron kellően lehűteni az otthonát.
„A szigetelés hiánya miatt a ház nagyon hideg télen, nyáron pedig könnyen felmelegszik – mondta egy válaszadó. – Nem tudtuk időben felújítani a nyílászárókat, pedig nagy szükség volna rá, mivel rosszul szigetelnek, és nem volt pénzünk külső hőszigetelésre sem.”
Ugyanígy gondok adódnak a számlák kifizetésével is, ugyanis a válaszadók szerint egyre drágul az áram és a gáz. Többen pont emiatt nem tudják sem átszellőztetni, sem megfelelően hűteni otthonukat, ugyanis energiatakarékossági okokból a ventilátorokat is ki kell kapcsolniuk.
Az ECODES spanyol civil szervezet sok ember küzd az otthonában nyáron és télen egyaránt, de a nyári energiaszegénységet sokkal nehezebb kezelni.
Amikor egy sűrű városi területen élünk, ahol kevés fa és park van, a város maga gyűjti össze az éjszaka folyamán felszabaduló hőt, ami megnehezíti az otthon hűtését ezekben az órákban – magyarázza Javier Tobías építész.
Bár az idei nyár legalábbis az elmúlt hetekig enyhébb volt, Spanyolországban még mindig 40 fok feletti a hőmérséklet. Az ország az 1950 óta eltelt 74 évből csak 24-ben lépte túl ezt a csúcsot. Most minden nyáron több napig megtörténik.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a szélsőséges hőség évente több mint 175 ezer ember halálát okozza Európában. A hőstressz az éghajlattal összefüggő halálozások vezető oka a kontinensen, mivel a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok súlyosbítják a krónikus betegségeket, beleértve a szív- és érrendszeri, légúti és agyi érrendszeri betegségeket, a mentális egészséget és a cukorbetegséggel összefüggő állapotokat.
A Francia Lakásügyi Hátrányos Emberek Alapítványa (FAP) idézi azt a kutatást, amely szerint Franciaországban minden hetedik ember olyan területen él, ahol 2050-ig minden nyáron több mint 20 rendkívül meleg napnak lesz kitéve. Az épületek hasonló problémákkal küzdenek, mint Európa többi részén: rossz szigetelés és a nap melege elleni védelem hiánya. Passzív hűtési megoldások nélkül – teszi hozzá Denise – a légkondicionáló válik az alapértelmezett választássá, ami hozzájárul a környezetszennyezéshez és az energiaszámlák további növekedéséhez.
Energiaszegénység Magyarországon is?
Magyarországon a legalacsonyabb a rezsi – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője nemegyszer beszélt már az orosz–ukrán háború kirobbanása óta és az annak nyomán elszabaduló és azóta is hektikus energiaárak kapcsán. Többször is megerősítette, hogy nem szabad kivezetni a magyarországi rezsitámogatásokat, mert energiaszegénységi csapdahelyzetet teremt. Megjegyezte azt is, az EU-ban minden ötödik háztartás fűtési, illetve díjfizetési nehézségekkel küzd.
Korábban a Világgazdaság is írt róla, hogy a rögzített áraknak van egy keveset hangoztatott előnyük. Ez pedig az, hogy védik a fogyasztókat a durva piaci árkilengésektől, hiszen az orosz–ukrán háború nyomán többször láthattunk elszabaduló energiaárakat, míg a lakosság rezsiköltsége minimálisan változott. Azért minimálisan, mert az éves átlagfogyasztást a fogyasztók háromnegyede-négyötöde nem lépi túl. A rögzített hatósági árakat igen nagy piaci ármozgások mellett is sikerült szinte teljesen megőrizni.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Florian Gaertner/Photothek / Getty Images
