Energiaár-robbanás Romániában

Hírek Borbély Tamás
A kormányválság által sújtott Romániában jelentős aggodalmat keltett, hogy a villamos energia és a gáz átlagban 21 százalékkal megdrágult. De félő, hogy a gáz télen 80 százalékkal kerül majd többe, mint egy évvel korábban. A kormány tűzoltásba kezdett, több millió szociálisan rászoruló fogyasztó rezsiszámlájába bepótol. Emellett parlamenti vizsgálóbizottság alakult a drágulás okainak feltérképezéséről. 

Már júliusban 25 százalékkal drágult a villamos energia, a gáz pedig 20 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban, az augusztusi inflációs adatok ugyanilyen mértékű éves drágulást erősítettek meg.

Keleti szomszédunkban tavaly júliusban liberalizálták a földgáz árát, ez év elején pedig a villamos energiáét a lakossági fogyasztók számára.

Az intézkedésre többszöri halasztás után került sor, ezért nem kellett volna senkit meglepetésként érnie. Ennek ellenére a szabadpiacra való átállás nem volt jól előkészítve, a hatóságok nem tájékoztatták idejében a fogyasztókat az intézkedés következményeiről és fontosságáról, így a liberalizálás pillanatában a mintegy 9 millió háztartási fogyasztó zöme nem írt alá a szolgáltatójával az új, versenypiaci keretek között megszabott szerződést, hanem az egyetemes szolgáltatási csomagnál maradt, amely 20 százalékkal drágább. A Román Nemzeti Bank (BNR) is élesen bírálta az illetékes szakhatóságot, hogy nem készítette elő megfelelően a liberalizációt. Az áremelkedés meglepte a jegybankot, felborította az idei inflációs előrejelzését, így a BNR-nek kétszer is módosítania kellett a prognózist. Legújabb közlése szerint az év végén az infláció eléri az 5,6 százalékot, miután augusztusban már 5,3 százalékos volt a pénzromlás.

Szociális segély millióknak

A drágulásnak persze nemcsak belföldi, hanem külpiaci okai is vannak.

Mint ahogy a magyar energiahivatal is megerősítette, júliusban a földgáz világpiaci árát továbbra is globális kínálati hiány vezérelte, az egekbe szökő ázsiai termékárak mellett tovább csökkent az európai piacra érkező LNG-szállítmányok volumene, miközben karbantartás miatt orosz forrásból is kevesebb gáz érkezett Európába, így az európai ellenértékek is magasra szöktek.

Florin Cîțu miniszterelnök a külföldi drágulásra hivatkozva próbálta védeni a román szakhatóság és a kormány becsületét, hangsúlyozva, hogy nem csak sajátos nemzeti jelenségről van szó. Ugyanakkor a kormányfő leszögezte, hogy nem maximalizálják az energiaárakat, így nem fognak ismét egyfajta árszabályozást visszavezetni, hiszen rendkívül fontos, hogy Románia minél hamarabb elnyerje energetikai függetlenségét. Ehhez pedig jelentős, energiatermelési kapacitást növelő beruházások szükségesek, amelyeket nem lehet végrehajtani szabályozott árak mellett – érvelt a miniszterelnök.

A kormány és a parlament azért nem merte teljesen magára hagyni a fogyasztókat, főleg a szegényebbeket, hiszen a képviselőház a védendő fogyasztók minimális energiaszükségletét biztosító törvényt fogadott el. E jogszabály alapján a koruk, egészségi állapotuk, alacsony jövedelmük miatt szociálisan rászorulónak minősülő vagy energetikai szempontból elszigetelt területen élő családok, valamint az egyedül élők a lakás fűtéséhez használt energiahordozó fajtájától, illetve jövedelmüktől függően állami támogatást kaphatnak számláik kifizetéséhez.

A védendő fogyasztók energetikai szempontból hatékonyabb fűtésrendszerek, illetve háztartási gépek beszerzésére is igényelhetnek támogatást.

Raluca Turcan munkaügyi miniszter becslése szerint mintegy félmillió háztartásnak, vagyis több millió embernek nyújt segítséget a jogszabály. Ezt vélhetően azért fogadták el, mert elemzők figyelmeztettek, hogy további drágulások várhatók. Arra számítanak, hogy egy háztartás gázszámlája télen 80 százalékkal magasabb lehet a tavalyihoz képest, a villamosenergia-számlán pedig 20 százalékkal lesz nagyobb az összeg.

Mellényzsebből fizetnek

A hatóságoknak kevés konkrét megoldásuk van, ehelyett politikai eszközökkel próbálják kezelni a rezsiköltségek gyors emelkedését övező elégedetlenséget, felháborodást. A parlamenti pártok szinte egyöntetűen szavazták meg egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely arra hivatott, hogy górcső alá vegye az energiaárak drágulásának okait. Vélhetően ez a grémium behívja az energiaár-szabályozó hatóság vezetőjét, de aligha mutat majd fel olyan megoldásokat, amelyek a fogyasztókat megnyugtathatnák a tél beköszönte előtt.

Emellett a kormányzati intézmények fogadkoznak, hogy a szolgáltatókat szigorúan ellenőrizni fogják, hogy

ne éljenek vissza a helyzetükkel, hiszen a fogyasztók nagy része többnyire két-három piaci szereplőhöz tartozik.

Az energiaár-szabályozó hatóság kifogásolta azt is, hogy a fogyasztók többsége azért nem váltott szolgáltatót, mert nem értette meg, mi haszna származna belőle, az árajánlatok összehasonlításához nem volt elegendő információja. Ugyanakkor épp a hatóságnak róják fel elemzők, hogy nem magyarázta el időben és érthetően a lakosságnak, hogy milyen szempontok szerint válasszon szolgáltatót, és az utóbbiakat se sarkallta hatékony tájékoztatásra az árképzést illetően.

A parlamenti vizsgálóbizottság felállításáról szóló múlt heti döntés előtt az energiaár-szabályozó hatóság, a fogyasztóvédelem és a versenytanács is végzett ellenőrzéseket az energiaszolgáltatóknál,

de a kiszabott bírságok értéke jelentéktelen, így az ellenőrzött vállalatok „mellényzsebből” fizetik ki a bírságokat.

Bogdan Chirițoiu, a versenytanács elnöke azt mondta, egyértelműen tudatosítani kell a lakossággal, hogy az energia egyre drágább lesz. A fogyasztóknak meg kell tanulniuk a hatékony felhasználás módozatait: vásároljanak energiatakarékos háztartási gépeket, szigeteljék a lakásaikat. Ugyanakkor azt is javasolta, hogy a kormány segítse a szociális szempontból kiszolgáltatott fogyasztókat, a szolgáltatók pedig hozzanak létre egy szolidaritási alapot.

Ott a sok gáz

Miközben a romániai lakosságnak az egyre magasabb energiaárakkal kell szembesülnie, még mindig nincs előrelépés a fekete-tengeri gázmezők kitermelése ügyében, legalábbis a Neptun Deep elnevezésű projektben. Ennek kitermelési jogát a gázmezőt feltáró OMV és az ExxonMobil szerezte meg évekkel ezelőtt, de a bányászatot kedvezőtlen jogi feltételek akadályozzák. Az amerikaiak eladnák az 50 százalékos részesedésüket a román Romgaz állami vállalatnak, de a felek hónapok óta nem tudnak megállapodni a feltételekről. Mi több, a bukaresti parlament sem adja jelét annak, hogy az őszi ülésszakban elfogadná az offshore (part menti) gázmezők kitermelésére vonatkozó jogszabályt. Pedig a kormány megígérte, felpuhítják a törvényt, hogy az a befektetőknek kedvezőbb feltételeket teremtsen.

Az energiapolitikában illetékes román szakemberek arra figyelmeztetik a döntéshozókat, hogy 2030 után értékét veszítheti a földgáz az uniós zöldmegállapodás következtében, amely a megújuló energiaforrásokat helyezi előtérbe.

Ezért Romániának sietnie kellene, hogy a jelentős tartalékokat rejtegető gázmező kitermelése mielőbb elkezdődjék.

Majd a magyaroktól

Hasonló álláspontot fogalmazott meg Cristina Prună, a román kormánykoalícióból a múlt héten kilépett USR PLUS energiaügyi szakpolitikusa, miután Magyarország augusztus végén újabb hosszú távú gázvásárlásról állapodott meg a Gazprommal. Prună ezt így kommentálta: sokan attól féltek, hogy Bukarest román gázt fog adni Magyarországnak, de valójában ennek az ellenkezője látszik kibontakozni. Nagy az esélye annak, hogy „mi vegyünk a magyaroktól orosz gázt”. Prună szerint Románia ezt csak akkor kerülheti el, ha a hatóságok rövid idő alatt lehetővé teszik a fekete-tengeri gáztartalékok kitermelését.

A cikk a Figyelő hetilap szeptember 16-iki számában került publikálásra.

Afrikaiak dolgoznak a romániai földeken

(Borítókép: Prométeusz szobra a vidrarui vízerőmű előtt. A görög Titán az istenetől ellopta a tüzet az embereknek (PuzzlePix/Shutterstock)

További híreink