Az emlékérme ünnepélyes bemutatása után a jegybank és a Műegyetem szakértői a BME és az MNB Zöld Gazdaság Műhelyének kutatási eredményei alapján kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg a fenntartható gazdaság aktuális kérdéseit.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idén ünnepli alapításának 240. évfordulóját, ebből az alkalomból a Magyar Nemzeti Bank 15 000 forint névértékű ezüst emlékérmét és annak 2000 forint névértékű színesfém változatát bocsájtja ki. A két érmét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerdán Budapesten mutatta be. Az emlékérme előlapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) központi épületrészletének főhomlokzati ábrázolása látható. Az ábrázolás alatt öt sorba tördelve a „MŰEGYETEM 1782” felirat, a kibocsátás helyére utaló „MAGYARORSZÁG” felirat, a „15000” illetve „2000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, a „2022” verési évszám, valamint a „BP.” verdejel található. Az emlékérme hátlapjának központi motívuma a BME fennállásának 240. jubileumára készült évfordulós logó, melyen háttérmintaként a „240” szám szerepel sokszorozva. A központi motívum körüli körgyűrűben félköriratban fent az egyetem magyar, lent az angol megnevezése olvasható.
Az emlékérmék szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2022. április 20-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában. (https://www.penzvero.hu).
Az emlékérmék ünnepélyes bemutatását követő kerekasztal-beszélgetésen a BME és az MNB képviselői a két intézmény kutatási együttműködésének eredményeit, további terveit mutatták be a zöld gazdaság, a zöld pénzügyek, valamint az energiatermelés és energiapiacok fenntarthatósága kérdésköreiben.
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank zöld monetáris politikai stratégiájáról szólt, kiemelve, az MNB az európai jegybankok közül elsőként kapta meg a zöld mandátumát, ami hosszabb távon az MNB tevékenységét támogatja a fenntartható növekedés elérése érdekében. Böcskei Elvira, a BME Gazdaság és Társadalomtudományi Karának egyetemi docense az egyetem zöld pénzügyi kutatási projektjeit mutatta be, külön kiemelve a zöld kötvények vállalati fenntarthatóságban játszott pozitív szerepét.
Aszódi Attila egyetemi tanár, a BME Természettudományi Karának dékánja és Kaderják Péter, a BME Zéró Karbon Központ vezetője hozzászólásaikban Magyarország klímasemlegességi céljainak eléréséről beszélt, valamint az orosz-ukrán háború kapcsán a megújuló energiatermelés és az atomenergia lehetőségeit és korlátait helyezték hozzászólásaik fókuszába. Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője kiemelte: itthon – Nyugat-Európával összevetve – a zöld pénzügyek még korai stádiumban állnak, de szakmai tudásával az egyetem maga is hozzájárul a zöld finanszírozás erősödéséhez, ahhoz, hogy a lakosság is tudatában legyen, mit tehet az egyén a klímaváltozás mérséklése érdekében.
(Borítókép: BME – Geberle Berci)
