Gordon Sondlandnak, aki az Egyesült Államok nagykövete az Európai Uniónál, kedden délelőtt kellett volna megjelennie a képviselőház vizsgálatot folytató három bizottsága előtti meghallgatáson. A hírszerzési, külügyi és ellenőrzési bizottságok közös meghallgatásán az Ukrajnával kapcsolatos botrányban játszott szerepéről kellett volna beszámolnia.
Robert Luskin, a nagykövet ügyvédje kedd reggel bejelentette: ügyfelével nem sokkal korábban közölte a külügyminisztérium, hogy nem vehet részt a meghallgatáson.
„Az Európai Unióhoz delegált, hivatalban lévő nagykövetként és a külügyminisztérium munkatársaként Sondland úrnak a minisztérium előírásait kell követnie” – jelentette ki Luskin. Hozzáfűzte: ügyfele „mélyen sajnálja”, hogy nem vehet részt a meghallgatáson, miután éppen ezért tért vissza Brüsszelből Washingtonba, de „készen áll arra, hogy teljes körűen és az igazságnak megfelelően válaszoljon a bizottságok kérdéseire”.
Donald Trump elnök kedd reggeli Twitter-bejegyzései egyikében azt írta:„szeretné elküldeni” Sondland nagykövetet a meghallgatásra, „de sajnos egy teljesen kompromittálódott, szabálytalanul működő bíróság előtt tenne tanúvallomást”.
A demokrata többségű képviselőház három bizottsága gyorsított ütemben hívja be és hallgatja meg azokat a tisztségviselőket, akik szerinte érintettek lehetnek a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi telefonbeszélgetés nyomán kirobbant botrányban, amely miatt a demokraták megindítanák az elnök alkotmányos felmentéséhez vezető eljárást.
A vitatott telefonbeszélgetésben az újraválasztásáért küzdő Donald Trump javasolta Joe Biden volt alelnöknek, egyúttal a rivális Demokrata Párt jelenlegi elnökjelölt-aspiránsának, valamint fiának, Hunter Bidennek korábbi jövedelmező ukrajnai üzleti ügyeik kivizsgálását. Egyes vélemények szerint azonban hivatali visszaélést követett el, és nyomást gyakorolt az ukrán államfőre ennek érdekében.
Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti elnöke nem hagyta válasz nélkül Sondland keddi meghallgatásának elmaradását.
Nem csak arról van szó, hogy a kongresszust megfosztották a meghallgatás lehetőségétől. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a nagykövet személyes használatú telefonján a külügyminisztériumnak küldött sms-ek és elektronikus levelek találhatók. Jóllehet, mi kértük ezek átadását a nagykövettől, a külügyminisztérium ezeket is megtagadja – mondta a kaliforniai demokrata párti képviselő újságíróknak. Schiff úgy vélte: az említett üzenetváltásoknak „rendkívüli jelentőségük van” a vizsgálatok és az egész impeachment-eljárás szempontjából.
Lindsey Graham, a republikánus többségű szenátus igazságügyi bizottságának elnöke kedden egy sor Twitter-bejegyzésben felvetette: az általa vezetett bizottságnak be kellene kérnie meghallgatásra Rudy Giulianit, Donald Trump személyes ügyvédjét, hogy beszámoljon mindarról, amit az ukrajnai botrányról tud. „Itt az ideje, hogy a szenátus vizsgálódjon az Ukrajnát érintő korrupcióról” – írta mikroblogjában a szenátor.
Graham kifejezetten utalt a volt ukrán ügyész, Viktor Sokin kirúgásának körülményeire. Sokint azt követően bocsátották el, hogy vizsgálatot indított a Burisma ukrán gázcég ügyeiben. Ennél a vállalatnál volt igazgatósági tag Joe Biden fia. Maga Joe Biden egy 2018. januári nyilvános – és videón megörökített – rendezvényen számolt be arról, hogy 2016-ban az Obama-kormányzat alelnökeként azzal fenyegette meg Petro Porosenko akkori ukrán elnököt, hogy amennyiben nem bocsátja el Sokint, Washington visszatartja a Kijevnek ígért egymilliárd dolláros hitelgaranciát.
A Fehér Ház kedden délután közölte: nem vesz részt az impeachment-eljárás előtt szükséges vizsgálatokban, nem működik együtt a bizottságokkal, mert a képviselőház nem szavazott e vizsgálatok megindításáról. „Önök a vizsgálatokat olyan módon tervezték el és hajtják végre, ami sérti az alapvető tisztességességet és az alkotmányosan biztosított megfelelő folyamatot” – fogalmazott Pat Cipollone, a Fehér Ház tanácsadója a képviselőház demokrata párti vezetőihez intézett levelében.
Borítókép: MTI/AP/Evan Vucci
