Nagy Csaba: Előnyösek a pénztári megtakarítások

Hírek Tóth Balázs
A pénztárak azoknak előnyösek, akik rugalmasabb megoldást, illetve szélesebb szolgáltatási kört keresnek. Az egészségpénztárak önsegélyező szolgáltatásokat is tudnak nyújtani egy megtakarítás mögött, melynek segítségével akár a gyermek születésétől a jelzáloghitel törlesztési támogatáson keresztül a beiskolázás támogatásáig nyújtanak segítő kezet a tagoknak. A megbízható működés mellett nem utolsósorban a pénztárak, mint nonprofit szervezetek az egyik legolcsóbb megtakarítást nyújtják ma Magyarországon – mondta Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke a Figyelőnek.

– Az idei év elején jelentős összegű adó-visszatérítést kaptak a családok. Ebből mekkora összeg csapódhatott le a nyugdíj- illetve az egészségpénztárakban?

– Az év elején, a megbízásunkból készült reprezentatív felmérés eredményei szerint az adó-visszatérítésből származó plusz jövedelmet a családosok és a fiatalok is tudatosan használták fel. A kutatás szerint az érintett családok legnagyobb részt hiteleik kiegyenlítésére és tartozásaik csökkentésére használják, illetve használták fel az összeget, de a lakhatással kapcsolatos költségek, valamint a megtakarítási és öngondoskodási célok is ott szerepeltek a lista élén. A fiatalok esetében ez az arány még markánsabb: 49 százalékuk hosszútávú céljai érdekében teszi félre a plusz jövedelmet, a megkérdezettek több mint negyede pedig a váratlan helyzetekre félretett megtakarításait ezzel az összeggel kívánta gyarapítani. Ezt a szándékot a számok is visszaigazolták: a nyugdíjpénztárak esetében az idei év első negyedévében 10 százalékkal, az egészségpénztárak esetében pedig 21 százalékkal növekedtek az egyéni befizetések az előző év azonos időszakához képest. Ebből persze egyenes következtetést nem szabad levonni, de mindenesetre úgy tűnik, hogy az az öngondoskodás ügyét segítették a visszatérítések.

– Hogyan alakultak az önkéntes nyugdíj-, illetve egészségpénztáraknál a tagdíjbefizetések az idei első háromnegyedévben? Hogyan változott a tagok létszáma az egyes pénztártípusokban az első kilenc hónapban?

– A harmadik negyedév számainak összesítése most történik, így csak a második negyedéves adatokról tudunk beszámolni. A második negyedév végéig az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma enyhén növekedett, és elérte az 1millió 69 ezer főt. A korrigált tagdíjbevétel 2021 első negyedévéhez képest 7,4 százalékkal nőtt, azonban a teljes nyugdíjpénztári vagyon 5 százalékkal csökkent, feltehetően a háborús veszélyhelyzet következtében. Az egészségpénztárak esetében a taglétszám 2,91 százalékkal nőtt, és elérte a 964 ezer egészségpénztári tagot. A teljes vagyon 3,7 százalékkal gyarapodott, a tagdíjbevétel 16 százalékkal nőtt 2021 második negyedévéhez képest.

– Mekkora tagdíjbefizetés várható az egyes pénztártípusokban az idei egész évben?

– Bár teljes biztonsággal nem tudunk mi sem előrejelzést adni az év hátralevő részére, de az első két negyedév eredményei alapján pozitív becslésekkel állunk az év vége elé. Ugyan az elmúlt 2-3 év jelentős mértékben bebizonyította, hogy mennyi váratlan helyzetben kell néha helyt állnunk, pénztáraknak és tagoknak közösen, de az eredmények azt bizonyítják, hogy közös erővel ezeket az akadályokat meg lehet ugrani. Az első két negyedévben a korrigált tagdíjbevétel átlagosan 8,9 százalékkal növekedett az előző évhez képest. Az biztos, hogy az év végi időszak mindig aktívabb az adó-visszatérítések maximalizálása miatt, így a tavalyi évben is a negyedik negyedév volt a leghangsúlyosabb (41,77 milliárd forinttal a nyugdíjpénztárak, 20,26 milliárd forinttal az egészségpénztárak esetében). Tehát idén is arra fogunk törekedni, hogy minél szélesebb körben felhívjuk a pénztártagok figyelmét az adó-visszatérítés lehetőségére.

– A pénztártagok többsége nem ismeri a befektetések kockázatait. Mit tesz a szövetség a tagok pénzügyi oktatása, illetve a tagság fiatalítása érdekében?

– A sikeres pénztári öngondoskodás a tudatosságnál indul, amit minél korábban érdemes megalapozni. Így az ÖPOSZ minden évben megrendezni a Pénzmesterek vetélkedőt a középiskolások számára, hogy már tudatos fiatal felnőttként tudjanak belevágni a saját pénzügyeik kezelésébe. A megmérettetésen 2022-ben rekordszámú, több mint 4300 diák bővítette és tette próbára a tudását. Nagy öröm számunkra, hogy a több ezer elért diákon keresztül az ő szüleiknek is segítünk megtenni az első lépést a pénzügyi tudatosság felé. Másrészt igyekeztünk a kutatásunk eredményei nyomán arra is felhívni a lakosság figyelmét, hogy tartsanak ki elképzeléseik mellett, így a családosok számára év elején érkezett plusz összeget, valamint a 25 év alattiak esetében az szja-mentességből származó plusz jövedelmet elsősorban öngondoskodásra fordítsák majd. Folyamatos médiatevékenységünkkel igyekszünk minél több emberhez eljuttatni az öngondoskodás fontosságát, és tanácsokkal szolgálni a hosszútávú anyagi biztonság megteremtéséhez. A lakosság felé történő kommunikáción túl fontos feladatunk emellett a jogalkotókkal való folyamatos konzultáció, melynek során igyekszünk a képviselt tagpénztárak működésének fejlesztését támogatni. Így például egyeztetünk az illetékes jogalkotókkal a digitalizáción keresztül történő ügyféleljárások könnyítéséről is, hogy a pénztári szolgáltatásokat könnyebben elérhesse a lakosság.

– Változott, jobb lett a munkaadók szerepvállalása a pénztári rendszerben?

– Igen, az elmúlt évek tapasztalatai pozitív tendenciát mutatnak ezen a téren. Bár 2019 óta hangsúlyosan (több, mint 80 százalékban) az egyéni tagdíjak tették ki az ÖPOSZ tagpénztárainál kezelt befizetések többségét, azt látjuk, hogy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről megvan az igény a munkáltatói hozzájárulásokra. A munkáltatóknak fontos szerepük van a lakosság edukációjában, hiszen az első lépés megtételét nagyban megkönnyítheti az általuk nyújtott segítség, példamutatás. A munkáltatók szempontjából is mindenképp előnyös lehet, ha a béren kívüli juttatások között nyújtanak nyugdíj- és egészségpénztári hozzájárulást, ezzel is növelve a munkavállalói lojalitást. Viszont a munkavállalók felől is megvan az igény erre a támogatásra. A már említett reprezentatív kutatásból az is kiderült, hogy az új munka keresése során a megkérdezettek 52 százaléka számára szimpatikusabb egy olyan munkáltató, amelyik támogatja a nyugdíj- és egészségcélú öngondoskodást, 12 százalékuk pedig egyáltalán nem is jelentkezik olyan helyre, ahol erre ne kínálnának lehetőséget. Az eredmények is ezt támasztják alá, ugyanis a munkáltatói befizetések a nyugdíjpénztárak esetében 2022 második negyedévében elérték a 9 milliárd 874 millió forintot, több mint 18 százalékos növekedést elérve az előző év azonos időszakához képest. Ugyanez az egészségpénztárak esetében 2 milliárd 334 millió forintot jelentett a második negyedévben, közel 20 százalékos bővülést elérve 2021 második negyedévéhez képest.

– Néhány biztosító jelentős erőfeszítéséket tesz annak érdekében, hogy belépjen az egészségbiztosítási piacra, illetve abból minél nagyobb részt hasítson ki. Mennyire lehetnek versenytársai az önkéntes egészségpénztárak az egészségbiztosítással is foglalkozó biztosítóknak?

– Az ÖPOSZ-nál mi abban hiszünk, hogy a biztosítási és pénztári termékek kiegészíthetik egymást, mivel más-más életszakaszban tudnak segítséget nyújtani. Mi arra törekszünk, hogy felelősen oktassuk a pénzügyeikkel kapcsolatban a lakosságot, az edukációnak pedig a biztosítások is részei. A pénztárak azoknak előnyösebbek, akik rugalmasabb megoldást, illetve szélesebb szolgáltatási kört keresnek, például az egészségpénztárak önsegélyező szolgáltatásokat is tudnak nyújtani egy megtakarítás mögött, melynek segítségével akár a gyermek születésétől a jelzáloghitel törlesztési támogatáson keresztül a beiskolázás támogatásáig nyújtanak segítő kezet a tagoknak. A megbízható működés mellett nem utolsósorban pedig a pénztárak, mint nonprofit szervezetek az egyik legolcsóbb megtakarítást nyújtják ma Magyarországon.

Fotó: Figyelő

Ezek is érdekelhetnek

További híreink