Az éves hazai inflációs ráta még messze van az egy számjegyű tartománytól, a hazai állampapírhozamok viszont már megérkeztek oda, már csak egy-két rövidebb papírral lehet még éppen 10 százalék feletti éves hozamot realizálni.
A csökkenő kamatokkal együtt apadó költség jó hír az államkasszának, az infláció ellen védekezni próbáló befektetőknek kevésbé.
Az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapra a következők: 10,08 százalék, 9,99 százalék, valamint 10,55 százalék (a kincstár napi árfolyamjegyzése alapján, aki ma dkj-t vásárol, ezeknél alacsonyabb, 9,79-10,25 százalékos évesített hozammal kalkulálhat).
A legrövidebb (3 hónapos) diszkontkincstárjegy tartásával az év elejétől április közepéig 14-15 százalék hozamot lehetett elérni, azóta viszont látványosan csökkennek a rövid oldali hozamok is.
A hozamcsökkenést kiváltó drasztikus keresletnövekedés oka az, hogy a kormányzati intézkedések szerint július 1-jétől az értékpapír- és ingatlanalapok likvid eszközeik 20 százalékát diszkontkincstárjegyben kell, hogy tartsák.
A gyors hozamcsökkenés már most dilemma elé állítja a befektetőket, a lakosságiakat is, ez pedig az újrabefektetés kockázata: mivel a dkj-kban lévő pénz 3, 6 vagy 12 hónap múlva visszavándorol a befektetőhöz, annak új helyet kell keresni, csak már jóval alacsonyabb hozam mellett.
A Világgazdaság cikkéből kiderül, mi lehet a legkedvezőbb alternatíva az állampapírpiacon mostanában, illetve hogyan mozgott a további típusú állampapírok hozama.
Borítókép: illusztráció, forrás: PuzzlePix/Shutterstock
