A magyar fodrászszalonok többsége felelős gazdálkodással elérhet 10-15 százalékos árbevétel-arányos eredményt, megfelelő üzleti modellel azonban a 20-25 százalék sem irreális
– mondta a VG-nek Havasi Krisztián, a Henkel Beauty Care üzletág Professional területvezetője. Kifejtette, hogy kiadási oldalon sorrendben a bérek, a bérleti díjak, illetve az anyagköltség jelentik a legnagyobb terhet. Nehezíti a hatékony működést, hogy a kiemelt helyen lévő üzletek bérleti díja jóval magasabb összeg, ráadásul legtöbb esetben euróban történik az elszámolás a bérbeadókkal.
Az uniós fizetőeszközzel szemben az elmúlt három-négy évben 20 százalékkal gyengült a forint, az árfolyamveszteség nem elhanyagolható részét pedig a szakma viselte.
Éppen ezért Havasi Krisztián szerint elkerülhetetlen a szolgáltatási árak növelése, mert míg a magyar piacon az átlagos fejpénz továbbra sem haladja meg a 3500 forintot,
addig Nyugat-Európában a diszkont hajvágás is 20-25 euró, a szalonok többsége viszont inkább 35-40 eurótól felfelé vállal munkákat. Azaz a szolgáltatási árban három-négyszeres vagy még nagyobb a különbség, miközben a felhasznált eszközök és hajápoló szerek terén legfeljebb másfélszeres, a fennmaradó részt pedig a magasabb rezsiköltségek sem indokolják. A Schwarzkopf Professional első embere szerint sokszor az is a fejlődés gátja, hogy egy jó fodrász nem feltétlenül felkészült vállalkozó, pénzügyi tudatosság híján pedig sokan falakba ütköznek.
Az infláció plusz 2-3 százalékos drágulás egészséges árnövekedés lenne, csakhogy az utóbbi években éppen az árérzékeny fogyasztók miatt még a pénzromlás ütemét követő átárazás sem történt meg
– árnyalta a képet a gazdasági lapnak nyilatkozó Szénási István, a SzalonSkicc szalonhálózat tulajdonosa. Jelzésértékű viszont, hogy az 5,5 százalékos szeptemberi infláció kilencéves csúcsnak felel meg, amikor pedig hétről hétre dönt rekordot a benzinár, az átlagember azt is könnyebben elfogadja, hogy a fodrásznál többet kell fizetni. Ezzel együtt Szénási István úgy látja, sokaknak egyelőre távoli cél, hogy akár a forgalom negyede legyen a profit a nap végén.
Az országszerte 25 szalonnal rendelkező SzalonSkicc berkein belül az idén a 8-10 százalékos áremelést is csak úgy hajtják végre, hogy azért cserébe pluszszolgáltatást kínálnak, ráadásul fokozatosan, régiónként a vásárlóerőt figyelembe véve lépnek. Az üzletember szerint nem önmagában a nyereség a cél, az áremelésből származó többletbevétel segíthet ugyanis a versenyképesség növelésében, azt beruházások, fejlesztések mellett oktatásba, képzésbe is visszaforgatják, illetve igyekeznek minél több nemzetközi hajápolási trendet a hazai piacon is meghonosítani.
Szénási István, Szalonskicc
Fotó: Fürjes Viktória
Csakhogy mindebben a közelgő 200 ezer forintos minimálbér is újabb akadály lehet, a bérköltség megugrása elsők között helyezhet nyomást a fodrászszakmára.
Szénási István szerint a különféle fórumokon már beharangozott járulékcsökkentés ebben érdemi segítséget jelenthet, amire a hálózatban működő fodrászatok azzal biztosan rászolgálnának, hogy szigorúan szabályozott működésükkel sokat tesznek a szektor kifehérítéséért. Ami viszont a hátországot illeti, mélyebb gyökerű probléma az OKJ-s képzések kivezetése, amelyet a meghatározó piaci szereplők magánoktatási rendszerrel pótolhatnak, a hozzájuk csatlakozóknak életpályamodellt kínálva a fodrásztól, üzletvezetőtől kezdve a területi, regionális vezetőig.
A Covid-válság első hullámában önkéntes zárlattal tanúsítottak felelősségteljes magatartást a fodrászatok, a második hullámtól viszont a törvényi szabályozáson túli önkontroll már nem volt jellemző
– idézte fel Havasi Krisztián. A Schwarzkopf Professional vezetője szerint a professzionális hajápolási termékek forgalmában azonban jelentős visszaesést nem tapasztaltak a nehezebb időszakokban sem, hiszen akkor a fodrászszalonoktól átmenetileg az online kereskedelem felé terelődött az értékesítés. Ezzel együtt a magyar piacon a professzionális termékek iránti kereslet csak a tizede az olcsóbb lakossági hajápolási szerekének, míg tőlünk nyugatabbra akár 80-20 vagy 70-30 százalék is lehet ez az arány. A Schwarzkopf Professional értékesítési csatornái közül a szalonok a legfontosabbak, mert bár termékeiket a szakmának gyártják, de rajtuk – és szaktanácsadásukon – keresztül a végfogyasztóknak.
A további növekedés útját a SzalonSkicc esetében a franchise hálózat létrehozásában látja Szénási István, ez viszont részben újfajta megközelítést hoz. „Az üzemeltetési tapasztalatok átadása az alapvető célunk, zajlanak a tárgyalások, a terjeszkedést már 2021 végén, 2022 elején megkezdenénk. Első körben 10-15 új üzlettel számolunk ebben a formában, az már egy közel Bio Hair-méretű hálózat” – bocsátotta előre az alapító. A konkurenciára nézve egészséges versenyhelyzetet lát, ugyanakkor próbálnak előnyt kovácsolni abból, hogy a láncolatuk erős, egységes, nem pedig elaprózott struktúra jellemzi, így üzletileg gyorsan, hatékonyan képes működni.
(Borítókép: Shutterstock)
