A Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE) friss jelentése üdvözli mind a megépített lakásszám, mint az engedélyek látványos növekedését, ám szorgalmazza, hogy legyen egyértelmű kormányzati álláspont a kedvezményes újlakás-áfa terén. Leegyszerűsítve: az ágazatnak a rossz hír (azaz az ötről akár a 27 százalékra visszaemelkedő lakásáfa) is jobb hír lenne, mint a bizonytalanság. Miért? Mert egy lakás építésének átfutása legalább másfél év, így pontosan kellene tudni a vállalkozóknak, hogy belefogjanak-e új projektekbe, vagy óvatosabbak tervezzenek a 2020. január elseje után elkészülő lakásaik terén.
Elképesztő az építési láz, de kérdéses az áfakulcs
Sok-sok éves rekord dőlt meg nem csak a lakásépítések (44 százalékos növekedés, közel 14,4 új lakás),de az építési engedélyek terén is. Tavaly közel 38 ezer építési engedélyt adtak ki, ami 20 százalékkal több. Ám az ágazati szereplőknek sürgető lenne, hogy eldőljön, mi lesz jövő december végén, megmarad-e a lakásáfa kedvezmény valamilyen formában.
A TLE szerint tehát az épített lakások számának növekedése igen pozitív, a kiadott lakásépítési engedélyek számában az elmúlt év utolsó negyedévében történt mérséklődés azonban figyelmeztető jel: itt a 2016-oshoz képest 5,5 százalékkal, 9,6 ezerre csúsztak vissza a kiadott engedélyek. Ennek elsősorban a beruházók óvatossága az oka, amely a kedvezmények lakásáfa végének közeledtével egyre erősödni fog. Ez természetesen a társasházi lakások építését veti vissza elsősorban.
Az egyesület szerint tehát a 2016-2017-ben megindult kedvező trend folytatódásához feltétlenül szükséges lenne az 5%-os áfakulcs fenntartásának szándéka – vagy más, azzal egyenértékű megoldás bevezetése – a kormány részéről. Mivel egy nagyobb beruházási projekt átfutási ideje legalább 1,5 év, ahhoz, hogy ne torpanjon meg a lakásépítések üteme, sürgető, hogy mielőbb tájékoztatást kapjon az ágazat a 2020-ban életbe lépő szabályozási környezetről – húzzák alá az egyesületnél.
Mind a fejlesztők, mind a többi építőipari szereplő – anyaggyártók, kivitelezők – számára kulcsfontosságú a hosszú távú kiszámíthatóság a kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából. Szerintük a lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.
A TLE szerencsésnek tartaná, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott csok-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig. Az intézkedés ezzel együtt mégis megfelelő demográfiai ösztönzést jelentene és hozzájárulna a kiegyenlített lakáspiaci keresletet kialakulásához is.
A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.
Az egyesület szerint a kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló „lakáspolitikai minimum” Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.
Továbbra is szükségesnek tartják egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.
A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa. Ezzel együtt fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyag-ipar felfutásához.
Borítófotó: Stuart Miles, Dreamstime.com