Meghalt Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, akadémikus, egyetemi tanár vasárnap – tudatta a volt köztársasági elnök titkársága az MTI-vel. Sólyom László „óriási erővel, tevékenyen és derűvel viselt hosszú betegség után” hunyt el – áll a Landi Balázs által jegyzett közleményben.
Sólyom László 1989 és 1998 között az Alkotmánybíróság tagja volt, 1990 és 1998 között a testület első elnökeként dolgozott, 2005 és 2010 között pedig hazánk harmadik köztársasági elnöke volt. Jogtudósként, egyetemi tanárként elévülhetetlen szerepe volt a rendszerváltás utáni magyar jogrend kialakításában és megszilárdításában.
Sólyom László 1942-ben született Pécsett, édesapja első generációs értelmiségi, jogász volt. 1960-ban felvételt nyert a Janus Pannonius Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1965-ben szerzett egyetemi diplomát, majd a jénai Friedrich Schiller Egyetemen német polgári jogból doktorált, disszertációját 1969 márciusában védte meg.
Beírta nevét a magyar környezetvédelem történetébe
Az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója, 1984-től a Duna Kör résztvevője volt, így a bős–nagymarosi vízlépcső elleni megmozdulásokon is jelen volt. Részt vett a 1987-es lakiteleki találkozón, ahol az MDF egyik alapító tagja, ’89-ben pedig elnökségi tagja lett.
Köztársasági elnökként kulcsszerepe volt a magyar környezetvédelmi mozgalmak egyik legnagyobb sikerében: közbenjárásának is köszönhető, hogy a kormányzati tervek ellenére nem épült NATO-radar a Zengőn. Az események éves megemlékezéseire idős korában is rendszeresen felment a Zengő hegy tetejére.
A rendszerváltozás egyik kulcsszereplője volt és az Alkotmánybíróság első elnöke.
A Cikk teljes terjedelemben a Világgazdaság oldalán olvasható
Címlapkép: Kovács Tamás/MTI
