Elfüstölt milliárdok

Hírek
Pár éve a dohánygyárak még a lobbizásban látták a jövőjük zálogát: Brüsszelben bő három éve csak erre a célra 7,9 millió eurót (átváltva 2,4 milliárd forintot) költöttek. De hiába kilincseltek az uniós döntéshozóknál, Európa kormányai egymás után emelték előttük az akadályokat.

A helyzet pedig egyre csak fokozódik. Az egészségügyért felelős uniós biztos, Vytenis Andriukaitis egyenesen a terroristákhoz hasonlította a gyártókat, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a dohányzás miatt csak az EU-ban 700 ezren halnak meg évente.

Ilyen feszült környezetben drasztikus lépésekre van szükség, ha egy vállalat hosszú távon is fenn akar maradni. A British American Tobacco (BAT) bő fél éve épp ezért vásárolta fel a Reynoldsot, vagyis pontosabban megvette azt az 57,8 százalékos tulajdonosi részt a cégben, amely még nem volt az övé.

Most hogy szűkült a szereplők köre, a szigorú amerikai és európai szabályok egy része még segít is tolni a BAT szekerét. A legtöbb helyen ugyanis a dohánytermékek köztéri és rádiós reklámjai teljes tiltás alá esnek, ezért új márkák nem igazán tudnak megjelenni a piacon.

A dohányzás a fejlődő országokban egyébként még mindig roppant népszerű. Indonéziában a férfiak kétharmada bagózik, Afrikában pedig egyre hosszabb sorok állnak a cigarettaárusok előtt. A kontinensen 2000-ben a felnőttek 12 százaléka gyújtott rá, ám az előrejelzések szerint ez az arány 2025-re már 6 százalékot fog emelkedni. Jellemző, hogy bár a Földön a dohányosok aránya csökken, ám a népességbővülés miatt a piac maga nem szűkül. Jelenleg 1,1 milliárd ember szokott rágyújtani, ez az adat pedig nagyjából egyezik a 2005-össel.

A fekete kontinensen a forgalmazók előtt jószerivel szabad a vásár. Az Afrikai Dohányszabályozó Szövetség (African Tobacco Control Alliance – ATCA) jelentése szerint az áruikat gyakran az iskolák közvetlen közelében terjesztik. „Beninben megtörtént, hogy egyetlen iskola előtt 47 cigarettaárus volt” – számolt be róla Deowan Mohee, az ATCA ügyvezető titkára, aki szerint ehhez hasonló példákat látni Nigériában, Kamerunban és Ugandában is. „Akkor akarják elérni a gyerekeket, amikor a szüleik nincsenek velük” – magyarázta a szakértő.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) szerint a baj óriási: előfordulhat, hogy a térségben 2030-ra már a dohányzás lesz a halálozások vezető oka.

De a vállalatok jövője nem csak a fejlődő országoktól függ: ha az e-cigaretta népszerűsége szárnyra kap, még Európában és az USA-ban is megerősödhetnek. Erre pedig, bármilyen hihetetlenül is hangozzon, van esély. A kérdés, hogy az e-cigik kapcsán merre fog elmozdulni az egészségügyi szervezetek körében a szakmai konszenzus. Most egyelőre halomban állnak az egymásnak ellentmondó állásfoglalások. A British Heart Foundation közleménye szerint ezek a termékek közel olyan kártékonyak, mint a hagyományos cigaretták. Más tanulmányok szerint egy nikotinmentes e-cigi is lehet kapudrog. Az Amerikai Orvosszövetség állítja: a felhasználók a szokottnál nagyobb eséllyel lesznek erős dohányosok. Viszont Angliában volt olyan felmérés, amely szerint egy év alatt 18 ezer embernek segített az e-cigi leszokni a bagózásról.

A brit Közegészségügyi Hivatal (Public Health England) szerint pedig az elektromos füstölők "95 százalékkal kevésbé egészségkárosítóak, mint a dohányzás". Na most akkor kinek higyjünk? A legnagyobb probléma, hogy mivel friss termékről van szó, senki nincs tisztában az e-cigik hosszútávú hatásaival. Az egységes állásfoglalásokra jó eséllyel még éveket kell várni. Addig is a gyártók láthatóan azon dolgoznak, hogy minél egészségesebbé tegyék a felhozatalt.

Borítókép: illusztráció, MTI/EPA/Alaa Badarneh