A hadiállapot bevezetése azonnali, és 2019 január 25-ig tartana, de információnk szerint meghosszabbítható lesz, akár hónapokkal is.A rendelet csomag azt is tartalmazza, hogy összeírják a tartalékosok számát, kötelező sorozás nincs napirenden, ugyanakkor elképzelhető. Lapunk úgy tudja: ez a magyar kisebbségeket negatívan érintheti.
Bizonyos katonai mozgósításokhoz azonban külön döntés szükséges, többek között a tartalékosok mozgósítása és a légierő készültségének fokozása is ilyen határozathoz kötött. A hivatásosokat visszahívhatják az „eltávról”.
Egy Kijevben tartózkodó kárpátaljai magyar újságíró lapunkat arról tájékoztatta, hogy az ukrán parlament hosszan tárgyalta az ügyet.
Lapunk megkérdezett egy szakértőt is, hogy a gyakorlatban mit is jelentene a kijevi vezetés által szorgalmazott hadiállapot. A Figyelő kérdésére Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense elmondta: a hadiállapot bevezetése rendeleti kormányzást jelente, azaz az elnök és a kormány tagjai rendeletben hozhatnak különböző döntéseket, valamint az állampolgári jogokat is felfüggeszthetik a hadiállapot idejére.
A hadiállapot alatt nem lehet elnök-, parlamenti és önkormányzati választást, sztrájkokat, tömeggyűléseket, tüntetéseket, népszavazást tartani és az alkotmányt módosítani. A hadiállapot idején nem lehet meneszteni az elnököt, a kormányt, a minisztereket, a bírákat, ügyészi szerveket.
Borítókép: karpathir.com
