Életjeleket mutatnak az európai pénzintézetek

Hírek Figyelo.hu

Mélyponton voltak tavaly az európai bankszektor részvényárfolyamai. Nem csak az emberek közötti fizikai távolságtartást célzó hatósági korlátozások léptek életbe – a jegybankok, a felügyeleti intézmények is szigorítottak. Attól tartottak, hogy az öreg kontinens nem túl jó formában lévő pénzintézetei válságba kerülhetnek, ami tovább fokozná az általános mélyrepülést. Így a korábbinál sokkal szigorúbb tőketartalékolási kötelezettséget rendeltek el, megtiltották az osztalékfizetést, a bónuszok kifizetését, valamint leállították a részvény-visszavásárlási programokat. A bankrendszerben így több milliárd euró tartalék halmozódott fel. Az ágazat cégei hamarosan közzéteszik második negyedéves eredményeiket, és arra számítanak, hogy a fizikai korlátozások fokozatos feloldásával a rájuk vonatkozó szabályok is enyhülnek. (Bár a delta variáns ebbe nagyon bekavarhat.)

Már a delta plusz közeleg

Az amerikai szektortársaknak, a Wall Street nagy bankházainak a múlt évét gyakorlatilag a befektetési banki üzletág, az ebből származó rekordnyereség mentette meg. A válság összeolvadásokat és felvásárlásokat kényszerített ki, ami szintén növelte a bankok profitját. A szigorítások enyhítése után a jegybanki olcsó pénz és a hirtelen kitört hurráoptimizmus nemkülönben jól jövedelmezett számukra.

Az elemzői várakozások szerint földrészünk pénzintézeteinek a befektetési banki tevékenysége az USA-beli intézményekénél jóval visszafogottabb lesz a második negyedévben.

A bevételek várhatóan szerényen növekednek majd, de ez valamelyest mégis képes lesz kompenzálni az értékpapír-adásvételek utáni jutalékokból származó rekordösszegek tavalyi kiesését. A beszámolók terén az első fecske az ágazatban a UBS volt, amely két hete tette közzé eredményeit, s ezekből már lehet némi képet kapni a szektor helyzetéről. A bank tanácsadói és tőkepiaci műveleti egysége 68 százalékkal, rekordszintre növelte árbevételét, ez jócskán kompenzálta a kereskedelmi tevékenység 14 százalékos visszaesését.

A svájci és a brit felügyeleti hatóságok már bejelentették, hogy felfüggesztik az osztalékok kifizetésére és a részvény-visszavásárlási programokra elrendelt tilalmat, s hasonló szándékáról számolt be az Európai Központi Bank (EKB) is. A befektetők persze számítottak erre, így ennek is szerepe volt abban, hogy az európai banki ágazat részvényei az idén átlagosan több mint 30 százalékkal drágultak. Más kérdés, hogy még ez is jócskán elmarad az amerikai szektortársak papírjainak csaknem 60 százalékos árfolyam-emelkedésétől. Az öreg kontinens hitelintézetei azonban várhatóan óvatosak maradnak a részvényesi juttatásokkal. A UBS például csalódást keltő, mindössze 600 millió dolláros részvény-visszavásárlási programot jelentett be, holott tartalékai felszabadítása után 4,4 milliárdos összegű „felesleges” tőkéje maradt. Azt persze senki sem gondolta, hogy ezt teljes egészében erre költi el, ezzel – árfolyam-emelkedéssel – jutalmazva befektetőit és közvetítve azt, hogy a menedzsment úgy véli: további értéknövekedés vár a cégre. Viszont a 600 milliót elég soványkának ítélte meg a piac.

A hitelezési veszteségek kivédésére elkülönített tartalékokat az európai pénzintézetek körültekintően oldják fel.

A pandémia harmadik hullámának a lecsengése után a hitelpiacokra is visszatért az élet. Az EKB felmérése alapján az ingatlanhitelek iránti kereslet 36 százalékkal erősödött a második negyedévben, különösen nagy növekedés volt tapasztalható a francia és a spanyol piacon. Életjeleket mutat a vállalati hitelpiac is – a járvány által okozott lefagyást követően a cégek igyekeznek kihasználni, hogy az európai jegybank által vitt ultralaza monetáris politika lenyomja a hitelkamatokat az eurózónában.

További részletek a Figyelő legfrissebb számában.

(Borítókép: A 2019. szeptember 25 -én Bernben készült képen a Svájci Nemzeti Bank (SNB. BNS), a svájci központi bank épülete látható. (Fabrice Coffrini, Europress/AFP)

További híreink