A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 642 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 442 ezer forint volt idén júniusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai alapján. A bruttó és a nettó átlagbérek is 13 százalékkal, míg a reálkereset 9,3 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, ám a kedvezőnek mondható adatokat az elemzők mégsem értékelikpozitív fejleményként. Ennek kapcsán közvetlen előzményként érdemes összevetni az elmúlt évek béradatait, amelyekből a részletek ismeretében is jól láthatóak az irányok és persze Magyarország kiemelkedőnek mondható teljesítménye
Magyarországon nőttek az egyik legnagyobb mértékben a reálkeresetek – ezt a tényt igazolja a nemrégiben megjelent OECD Employment Outlook 2024 is. Szalai Piroska bér- és munkaerőpiaci szakértő lapunk megkeresésére ezt megerősítette, az állítás pedig mind az első negyedévre mind pedig az első fél évre igaz. Az idei első negyedéves átlagkereset reálértéke hazánkban tíz százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi azonos időszakban, és ez az ötödik legnagyobb javulás volt – húzta alá Szalai Piroska. Hozzátette, az OECD országok átlaga is növekedett, három és fél százalékkal, innen pedig látható, hogy Magyarország bőven az átlagos szint feletti javulást ért el. A 35 országból már 29 ért el javulást, azonban Belgiumban, Franciaországban, Svédországban, illetve az Európai Unión kívül Kanadában, Japánban és Új-Zélandon még mindig csökkent az átlagkereset vásárlóértéke.
Az elemzés bemutatja azt is, hogy a pandémia előtti szinthez viszonyítva hogyan állnak az országok – a koronavírus-járvány ugyanis az első vízválasztónak számít, és alighogy kilábaltunk belőle, a következő ilyen az orosz-ukrán háború.
A szakértő ismertette, a 2019. utolsó negyedévi szinthez viszonyítva Magyarországon 13,5 százalékkal nőttek a reálkeresetek, ez pedig Litvánia után a második legnagyobb javulás, az OECD átlaga mindössze másfél százalékos közel öt év alatt.
A 2021. utolsó negyedévi OECD-mélypont óta mi 3,2 százalékkal javultunk, és ez úgy igazán elismerésre méltó tény, hogy mindössze a 35 országból nyolcban tudtak növekedni a reálkeresetek a legutóbbi években, még az OECD átlaga is 2,8 százalékkal romlott ez idő alatt – ismertette a szakértő.
Szalai Piroska itt felhívta a figyelmet, ne dőljünk be az álhíreknek, a számok egész mást mutatnak. Egy viszont tény, hazánkban csökkenésről csak tavaly beszélhettünk, 2022 szeptemberétől 2023 augusztusáig volt nagyobb a havi infláció, mint az átlagkeresetek emelkedése. Ugyanitt megjegyzendő, hogy 2022 egészét tekintve még 2,5 százalékkal nőttek a hazai bruttó átlagbérek. Tavaly egyedül Románia produkált növekedést, Németország pedig stagnált.
Szalai Piroska itt megjegyezte, 2022-ben éves átlagban, az év első nyolc hónapjának növekedése kompenzálta még az utolsó harmad csökkenését, így akkor még reálkereset-növekedést tudtunk produkálni, majd 2023-ban, az első nyolc hónap romlását az utolsó négy hónap már nem kompenzálta, ezért lett a reálkereset-csökkenésünk 2,9 százalékos.
Idén első negyedévben viszont átlagosan már tízszázalékos növekedésről beszélhetünk. Ezen belül januárban 10,4 százalék, februárban és márciusban 9,9 százalék javulást értünk el. A szakértő megjegyezte, múlt év decembere óta már hatodik hónapja ilyen magas a javulásunk.
Szalai Piroska az infláció mértékét is figyelembe véve az év teljes egészére közel tízszázalékos javulásra számít, és szinte kizártnak tartja, hogy az eredmény rosszabb legyen kilenc százaléknál.
Rámutatott, hazánkban 2016–2020 között öt százalék feletti reálkereset-emelkedést mérhettünk, 2017-ben éves átlagban elértük a 10 százalékot is. Ennek hátterében az akkor megkötött hatéves bérmegállapodás áll, amelynek első éve volt a 2017-es, de a többi vizsgált évre is kedvezően hatott a hatéves együttműködés.
Ha nem ér bennünket idén váratlan külső negatív hatás, idén az elmúlt bő tíz év második legnagyobb reálbér-emelkedését könyvelhetjük el – vélekedett a szakértő.
Címlapfotó: Shutterstock
