Elenyésző az uniós pénzek szerepe a gazdaságban

Hírek Figyelo.hu

A felzárkózást segítik ugyan az uniós források, de önmagukban nem elégségesek hozzá. Attól, hogy építünk egy gyárat, még a gazdaság nem lesz fejlett: ehhez szükség van arra, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenység aránya minél nagyobb legyen a gazdaságban, illetve hogy a profit se áramoljon ki, hanem minél nagyobb arányban újra befektessék – mondta a VG-nek Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője.

A szakértő a lapnak kiemelte, hogy Magyarországon is létezik az a jelenség, amelyről néhány éve a német uniós biztos, Günther Oettinger beszélt, miszerint a támogatások jelentős része visszaáramlik a donor országokba, ezáltal a nettó befizető országok is haszonélvezői a mostani keretrendszernek. Regős Gábor elmondta: hazánkban ez két formában jelenhet meg, egyrészt a beruházások során importtermékeket használnak fel, másrészt a támogatást külföldi tulajdonú vállalkozás kapja, így a később megtermelt profit kiáramlik az országból.

Ráadásul több európai ország példája is azt mutatja, hogy önmagában nem biztosítják a sikert az uniós támogatások.

Az ír gazdasági csoda is jóval a Európai Közösséghez való csatlakozás után bontakozott ki, az 1973-ban csatlakozott országnak ugyanis két uniós ciklust követően sem sikerült felzárkóznia, csak a 80-as évek végi gazdaságpolitikai reform hozta el számára a fordulatot.

Arra a problémára is rámutatott Regős Gábor, hogy a vállalkozásoknál kialakult egyfajta függőség:

a beruházásaikat csak vissza nem térítendő forrásokból hajlamosak végrehajtani. Ugyanakkor az már az elmúlt évek egyik fejleménye, hogy folyamatosan csökken az uniós források súlya a beruházásokban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2020-as jelentése is felhívta a figyelmet, hogy a 2017–2019 közötti beruházási aktivitás viszont már nem a mostani uniós költségvetési ciklus projektjeinek volt köszönhető, a vállalkozások a konjunktúra hatására további kapacitásbővítésbe kezdtek, emellett a lakásberuházások száma is jelentősen emelkedett: míg 2014–2016-ban a fejlesztések 23-30 százaléka volt uniós finanszírozású, tavaly már csak a 12 százaléka.

A magánszektor mellett az állami részarány is érdemben bővülhet a beruházásoknál, a 2022-es költségvetésben már egyértelműen átbillen a mérleg nyelve: a nemzeti források összege 3800 milliárd forintra rúg, szemben az uniós források 3000 milliárdjával.

Az Európai Unióval fennálló viták miatt pedig az sem elképzelhetetlen, hogy a jövőben

az olló még jobban kinyílik, és magyar költségvetés terhére valósul meg számos olyan fejlesztés,

amelyet eredetileg uniós fedezetű lett volna. Mindenesetre az Európai Helyreállítási Alap jelenleg csúszásban lévő előlegkifizetési idén 326 milliárdra, a jövő évi büdzsében már 450 milliárdra rúgnának, a múlt heti devizakötvény-kibocsátás célja is ezeknek a forrásoknak pótlása volt.

A Századvég szakértője mindezzel együtt úgy látja, korai lenne még messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi, 2014–2020-as költségvetési időszakkal kapcsolatban, mivel tulajdonképpen a ciklus közepén járunk, és a támogatások felhasználása 2023 végéig tart. Ugyanakkor elismerte, ezek a források is hozzájárultak a magas beruházási rátához, így mindenképpen segítették a válság előtti gyors növekedést, illetve az elmúlt időszakban a kilábalást.

A ciklus lezárását követően az már viszont alaposabb elemzést igényelne, hogy ezek a források valóban hatékonyan lettek-e felhasználva, azaz mennyiben járultak hozzá a magasabb hozzáadott értékű tevékenységekre történő áttéréshez – emelte ki Regős Gábor.

Több százmilliárdot csoportosítottak át

(Borítókép: Europress/AFP/Jörg Carstensen)

További híreink