Elemzők 2024-ről: vége a nehéz időszaknak

Hírek
Két év után először nem az inflációt említették első helyen a magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívásként a Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők, akik szerint most a lakossági és fogyasztói bizalom helyreállítása a legégetőbb feladat.

A gazdasági növekedés beindítása és a fogyasztói bizalom helyreállítása lesz a következő hónapok legnagyobb kihívása, állították egybehangzóan a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők, akiket az idei kilátásokkal kapcsolatban kérdeztünk. Novemberben 7,9 százalék volt a fogyasztói áremelkedések üteme, azaz bőven egy számjegyű tartományba került, tehát ez a probléma megoldódni látszik. Jött helyette egy másik, a növekedés fékeződése.

Ugyan a tavalyi harmadik negyedévben már negyedéves alapon bővült a GDP, amivel egy év után kikerültünk a technikai recesszióból, vélhetően ez sem volt elég ahhoz, hogy megmentse az egész éves növekedést, így szinte biztos, hogy enyhe recesszióban vészelte át 2023-at a magyar gazdaság. Ezt csak február 14-én fogjuk megtudni, akkor teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal négy negyedév adatait.

Vissza kell állítani a lakossági bizalmat
„A legnagyobb kihívásnak idén a gazdasági növekedés beindítását látom, ehhez kapcsolódnak talán a legfontosabb kockázati tényezők is, mint a fogyasztói bizalom helyreállítása” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki az óvatossági motívum oldását emelte ki, azaz, hogy a növekvő rendelkezésre álló jövedelemből tényleg legyen fogyasztásbővülés.

A szakértő ezzel arra utalt, hogy hiába emelkednek szeptember óta a reálbérek, továbbra is visszafogott kereslet jellemző a magyar gazdaságban, ami mind a beruházások, mind a fogyasztás terén a növekedés gátjává vált, és ez csapódik le hónapról hónapra a termelési (kiskereskedelem, ipar, építőipar) és felhasználási (szolgáltatások, beruházások) adatokban is.

Nem véletlenül támogatta a kormány, hogy tavaly novemberben, idő előtt állapodtak meg és a munkaadók és a szakszervezetek az idei 15 százalékos minimálbér és 10 százalékos garantált bérminimum emeléséről, amely garantálja, hogy a bérdinamika idén két számjegyű maradjon.

Talán a bérmegállapodásnak is köszönhető, hogy mintha valami múlt év végén megmozdult volna, decemberben másfél éves csúcsára emelkedett a GKI fogyasztói bizalmi indexe, amely nagyon mélyről próbál visszakapaszkodni.

A cikk itt folytatódik

Fotó: violetkaipa, PuzzlePix/Shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

További híreink