Hasonló eset Magyarországon is történt: a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórházban egy zsarolóprogram (ransomware) közel 24 órára lebénította a gépeket, az orvosok egy ideig még a leleteket se tudták vezetni.
A hackerek körében az egészségügyi intézmények láthatóan kedvelt célpontokká váltak. Ami nem csoda, hisz a személyzet informatikai tudása rendszerint szegényes, a gépeken viszont hegyekben állnak a fontos adatok, amik nélkül leáll a napi működés. A bűnözők hasonló okokból a kis- és középvállalkozásokat is kipécézték: az egyik brit felhőszolgáltató, a VESK bevallotta, hogy egy támadás után 18 600 fontnyi (több mint 6 és fél millió forint) váltságdíjat pengettek ki.
A zsarolóvírusoknak köszönhető világméretű rémálom pedig nem mutat lassulást, sőt, a mobiltámadások száma idén háromszorosára nőtt az első néhány hónapban a Kaspersky Lab legfrissebb jelentése szerint.
Hogy mit lehet a zsarolóvírusok ellen tenni? A cégeken belül érdemes a dolgozók tudtára hozni, hogy a zsaroló programok a legtöbbször e-mailen támadnak. Az ismeretlen címről érkező levelek csatolmányát csak akkor nyissuk meg, ha egy biztonsági program már átnézte és nem talált benne vírust. Ha egy állami hivatal írt a vállalatnak, akkor is legyünk gyanakvóak: Ausztráliában volt, hogy a hackerek a posta fejlécét használták, itthon pedig egy hamis levelet Áder János köztársasági elnök képével próbáltak hitelessé tenni.
Azután, hogy megtörtént a baj és a vírus leblokkolta az adatokat, a követelést gyakran a rendőrség nevében fogalmazzák meg: például közlik, hogy illegális tartalmat találtak a gépen, a bírságot pedig 24 órán belül át kell utalni egy megadott címre. Mivel a kis cégeknél gyakran feltört Windows vagy Microsoft Office programokat használnak a PC-ken az alkalmazottak, ezért hamar kétségbe esnek. Azt már le se ellenőrzik, hogy például a beidézett jogszabály létezik-e. Árulkodó lehet a magyartalan szöveg is (az eredeti angol üzenetet ugyanis gyakran Google fordítóval teszik át más nyelvekre). Az email-es támadásokra azonban némi elővigyázatossággal fel lehet készülni. Jóval nehezebb a helyzet, ha a hackerek egy népszerű oldalt törnek fel. Például megtörtént, hogy pár napig, aki megklikkelte a The Independent híroldal blog oldalán az egyik hirdetést, rögtön kapott egy zsarolóvírust is.