“A teljes népesség 16 százaléka hajlandó lenne szavazni egy LMP-Momentum-Együtt-Párbeszéd listára” – öles betűkkel adta hírül július elején az Index a Medián felmérését. És az izgalom tetőfokára hágott a párbeszédes polgármester vezette zuglói Polgármesteri Hivatalban, a Nagymező utcai Együtt-pártirodában. Sok munkatárs rögtön maga előtt látta, ahogy 2018 tavaszától a Jászai Mari téri Képviselői Irodaház ellenzéki frakciójának dolgozószobájában üldögél, és Juhász Péternek, vagy épp Karácsony Gergelynek írja az interpellációját.
Ugyanez a semmivel sem összehasonlítható érzés keríthette hatalmába az ellenzéki irodistákat, amikor két héttel (!) 2012. október 23-a után – Bajnai Gordon ekkor jelentkezett be ellenzéki vezetőnek – a Medián azt tette közzé, hogy az összes megkérdezett szavazó 14 százaléka szavazna az Együtt 2014 Mozgalomra.
A társadalom rezgéseit kiváltképp jól ismerő cég adatainak valóságalapjáról aztán a 2014-es választások állították ki a végső bizonyítványt. A hatalmas reménységnek kinevezett szövetség végül csupán négy képviselőt tudott delegálni a parlamentbe. Öt éve értük esett tehát transzba néhány liberális közvélemény-kutató.
Most azonban megint felcsillant a remény, olyannyira, hogy a 2012-es Bajnai-féle eredményt is felülmúlná az “Új Pólus”. Egy olyan alakulat, amely nem is létezik!
Először kisebb vita alakult ki arról, hogy Karácsony Gergely Zuglóból, vagy Juhász Péter az V. kerületből használta-e először ezt a megnevezést. Ez a felettébb izgalmas diskurzus még nem dőlt el, de az már igen, hogy az Új Pólus nem lesz annyira új, vagy inkább nem is alakul meg, ugyanis csak az Együtt és a Párbeszéd lehet majd a kör tagja, az a két párt, amelyiknek összeterelésére már a nagy sikerű Bajnai is képes volt 2012 után.
Akkor az LMP néhány tagja össze-vissza törte magát azért, hogy vihesse Bajnai aktatáskáját: inkább kiléptek az általuk alapított pártból, és létrehozták a Párbeszéd Platformot, amely később párttá alakult Párbeszéd Magyarországért néven, hogy aztán ne a Párbeszéd, hanem a Magyarországért elnevezést törölje nevéből.
Az alakulat hiába oly nagy híve a párbeszédnek, velük, és az ugyancsak közösségépítő nevet választó Együtt-tel valamiért senki nem akar komolyabban beszélgetésbe elegyedni. Se az elárult LMP, se az egyre nagyobb arccal és botrányokkal politizáló néhány hónapos Momentum nem fog velük közösködni.
E pártok ugyanarra a néhány százezer budapesti választóra “utaznak”, ezért leginkább egymást ütik-verik és lemondtak a vidéki szavazókról. Az előző években egyáltalán nem találtak olyan politikai üzenetet, amellyel meg tudták volna szólítani a szavazókat. A folytonos tüntetéseik, a nemzeti ünnepek szétfütyülése a választók előtt komolytalanná, szánalmassá tették őket. Ezek a pártok a saját maguk által kreált valóságban élnek, ahonnan se összefogással, se külön indulással nem tudnak kitörni. Ezért teljesen mindegy, hogy hány százaléknyi támogatót prognosztizálnak nekik a magukról néha megfeledkező, lelkes közvéleménykutatók: ebből nem lesz senkinek képviselői irodaházi munkahely, és egy életre le kell mondani az interpellációírásról is.
