2023 júliusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 745 ezer fő volt, ami 32 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. A munkanélküliek száma 194 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 3,9 százalék – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal pénteken közzétett gyorsjelentéséből. A 2023. május–júliusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel több, 4 millió 728 ezer fő volt. Miközben a magyarországi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 22 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel emelkedett, addig a közfoglalkoztatottak száma 7 ezer fővel csökkent.
A fiatalok (15–24 éves) esetében nem történt lényegi változás. Közülük 269 ezer fő dolgozott, ami 27,3 százalékos foglalkoztatási rátát takar. Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal mérséklődött, jelenleg 87,8 százalék, az idősebb (55–64 éves) korosztály esetében ugyanakkor 4,9 százalékponttal, 69,9 százalékra emelkedett. A május–júliusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 38 ezer fővel, 198 ezer főre emelkedett, a munkanélküliségi ráta pedig 0,7 százalékponttal, négy százalékra nőtt.
A kormány célja, hogy 2023-ban megerősítsük a gazdasági növekedés alapjait, hogy gyors visszapattanást követően jövőre újra dinamikusan, 4 százalékkal emelkedjen a GDP, miközben megvédi a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket. Ennek érdekében a kormány 14 lépéssel erősíti a gazdaságot. Az intézkedéseknek köszönhetően a termelés és beruházások növekedése tovább folytatódik, amelyek még tovább fogják növelni a foglalkoztatottságot – mondta az adatokat kommentálva Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Júliusban nem történt nagy meglepetés a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás továbbra is magas, 4 millió 745 ezer fő, amely az egy évvel korábbinál 32 ezer fővel több, míg a júniusinál 21 ezer fővel kevesebb – kommentálta az adatokat Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza. A havi ingadozásokat azonban óvatosan kell kezelni, itt a mérési hibának nagy szerepe lehet, hiszen az előző havi adat 42 ezer fővel nagyobb volt a májusinál, márpedig ekkora havi ingadozások munkaerőhiányos környezetben nehezen elképzelhetők. A megbízhatóbb, 3 havi mozgóátlag az egy hónappal korábbi adathoz képest minimális növekedést mutat. Az mindenképpen elmondható, hogy a foglalkoztatás rekord magas szinten van, a recesszió itt nem érezteti hatását – bár a gazdasági teljesítmény mérséklődik, mégis egyre többen dolgoznak.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy fogalmazott, a havi adatokat vizsgálva talán a legfontosabb változás, hogy a gazdaságilag inaktívak száma érdemben, mintegy 13,5 ezer fővel nőtt. A munkaerőpiacról kilépők elsősorban a foglalkoztatottak köréből kerülhettek ki, hiszen egy hónap alatt itt 21 ezer fő volt a csökkenés és munkanélküliek száma csupán bő 6 ezerrel nőtt. Mindezek alapján arra következtetünk, hogy a munkanélküliségi ráta megugrása nagyobb arányban köthető az inaktív csoport bővüléséhez. Mivel nyáron jellemzően megnő a szezonális munkát végzők száma, így a számok mögött azt sejtjük, hogy elsősorban a nyugdíjba vonulók megnövekedett száma állhat a mostani változás mögött – tette hozzá.
Mindezek alapján tehát a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedését nem tartjuk trendfordulónak vagy olyan jelenségnek, ami egy komolyabb problémát vetítene előre. A következő egy-két hónapban némi volatilitásra számítunk a munkanélküliségi rátában a szezonális hatások következtében. Amennyiben látunk is további emelkedést a mutatóban, a tetőpont 4 százalék közelében maradhat.
Borítókép: Sipeki Péter/Kelet-Magyarország
