A magyar gazdák hangulatát, várakozásait 2015 óta mérő index jelenleg +5 ponton áll, ami a tavalyihoz képest 3 pontos emelkedést jelent. Ez alapján az agrárszektorban összességében enyhe, de növekvő optimizmus tapasztalható. A banki szakértők szerint az igazi beruházási boom 2018-2019-re várható, mivel jelenleg a kiértékelése zajlik azoknak a pályázatoknak, amelyekre a gazdák a leginkább támaszkodnak fejlesztéseik során.
A pozitív várakozások leginkább a beruházási kedv növekedésében mutatkoznak meg. A három részből összetevődő index egyik eleme, a beruházási részindex, amely a fejlesztések összértékének előző évihez viszonyított alakulását, a kapacitásnövelést és a technológiai fejlesztéseket mutatja meg, 11 ponttal +19 pontra nőtt – ez a legjelentősebb elmozdulás az előző évihez képest. A tavalyi növekedést főként a növénytermesztéshez kapcsolódó beruházások hajtották, ezen belül is a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodók fejlesztettek többet.
Idén a beruházások tovább nőhetnek: a tavalyi 23 százalék után a cégek 35 százaléka tervezi növelni beruházásainak összértékét, mégpedig átlagosan a duplájára. Különösen magas, 60 százalék, a technológiai fejlesztést tervezők aránya. A korszerűsítést tervezők körében a leggyakoribb, 82 százalékos cél a mezőgazdasági gépvásárlás, ezt követi a mezőgazdasági épületek felújítása 35, az új technológiai eljárások bevezetése 24 és az energiahatékonysági beruházások 22 százalékkal.
„Banki oldalról különösen üdvözlendőnek tartjuk a hatékonysághoz, költségcsökkentéshez hozzájáruló fejlesztéseket, mivel úgy véljük, hogy 2020 után komoly versenyhátrányba kerülhetnek a nem kellően hatékonyan gazdálkodók. Ilyen beruházás lehet például egy jövedelmezőbb összetételű vetésszerkezet kialakítása, precíziós gazdálkodást segítő géppark összeállítása, vagy állattartók esetén a kedvezőbb technológiai feltételek kialakítása” – magyarázza Császi Róbert, a BB vállalati értékesítési vezetője. A szakértő azt is hozzáteszi, hogy jelenleg a Vidékfejlesztési és a GINOP pályázatok kiértékelése és a hiánypótlás zajlik, ami mintegy 30 ezer pályázatot jelent, így az igazi beruházási boom a következő évekre, 2018-2019-re várható. Császi Róbert szerint a kivitelező kapacitások terén jelentkezhetnek majd nehézségek ezeknek a beruházásoknak az egyidejű megvalósításában.
Állattartó gazdák ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet: az említett támogatásokra akkora volt a túljelentkezés, hogy emiatt késik a pályázatokról a döntés. Van állattartó, aki most tartalékokkal rendelkezik, mert támogatás nélkül nem fogott bele a fejlesztésbe, ha viszont nem nyerne, a beruházást akkor is végre szeretné hajtani, mert az „kell a továbblépéshez”.
Az ágazat finanszírozási szerkezetében talán a pályázati pénzek csúszása miatt is egyre növekvő szerepet kapnak a banki termékek: tavaly óta 10 százalékponttal nőtt a bankhitel és a pénzügyi lízing szerepe mind a működésfinanszírozás, mind a beruházás-finanszírozás terén. Jelenleg a saját forrás aránya körülbelül 55 százalék, a banki termékeké a működésfinanszírozásban 17, a beruházások esetében 26 százalék.
„Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vannak a kkv-k, hogy a megjelent uniós pályázatok mellett a gazdálkodók az alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően kedvező feltételek mellett juthatnak banki forráshoz is. Ezt a kedvező periódust mindenképpen érdemes kihasználniuk a gazdáknak. Fontos ugyanakkor, hogy a beruházásokat a piaci logika diktálja, és ne pusztán az elérhető kedvező lehetőségekre alapozzanak a cégek” – mondja Császi Róbert.
Az árbevételt és a profitot illetően a cégek fele stagnálást vár, egynegyede pedig növekedést. Az állattartók ennél jóval bizakodóbbak: náluk 40 százalék a növekedésre számítók aránya. Ennek hátterében nagyrészt a sertéshús és a tej árának növekedése, illetve stabilizálódása áll a BB szakértője szerint. A hatékonyságot illetően ugyanakkor továbbra is van hová fejlődni, hiszen ezen a téren csak a cégek 28 százaléka számít javulásra. A kereslettel kapcsolatban a legoptimistábbak szintén az állattartók és az 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkező gazdaságok.
Ami továbbra is komoly kihívást jelent az agrárium számára, az a munkaerőhiány. A megkérdezett vállalkozások 74 százaléka leginkább a betanított munkaerőt hiányolja, de sokak szerint a középfokú és a felsőfokú végzettségű szakemberekből sincs elég. Ezen a problémán a cégek nagy része maga is igyekszik segíteni, például gyakorlati helyek biztosításával diákok számára, vagy képzések támogatásával, esetleg saját képzés indításával.
