Másfél évtized alatt több mint duplájára nőtt a lakások átlagos ára, ám ezzel párhuzamosan a kézhez kapott fizetések sokkal-sokkal jobban, 130-170 százalékkal emelkedtek. További érdekesség, hogy a béremelkedés várható ütemét figyelembe véve a 10-20 évig fix törlesztőrészletű lakáshitelek jelentik ma messze a legjobb választást. Nézzük az összehasonlítást: tizenöt évvel ezelőtt egy átlagos hitel egy háztartás jövedelmének mintegy felét tette ki, ma pedig csak a 21 százalékát! Sőt – a jövőbeni béremelkedést feltételezve – újabb 15 év múlva pedig akár 14 százalékra is csökkenhet ez az arány (de erre még visszatérünk).
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: figyelembe véve az inflációval korrigált, reálértékeket, mind a lakások reálértéke, mind a reálbérek nagyságrendekkel alacsonyabb ütemben 20-50 százalékkal nőttek. (Igaz területileg hatalmasak a különbségek, a fővárosban például az átlagnál jóval nagyobb mértékben drágultak a lakások.)
A másfél évtizeddel ezelőtti helyzethez képest ugyanakkor most sokkal kiegyensúlyozottabb helyzetben van a lakás- és lakáshitelpiac, valamint a keresleti oldalon lévő háztartások. Balogh László szerint többek között azért, mert a nettó reálbérek növekedéséből adódó többletnek csak egy része csapódik le a fogyasztásban, a válság után a háztartások megtakarítási hajlandósága jelentősen nőtt, emiatt a vagyonuk is gyarapodott.
A BankRáció.hu számításai szerint a nettó fizetések emelkedése is segítheti a lakáshitelezés élénkülését. Különösen akkor, ha a lakáshitel-igénylők több évig, akár 10-20 évig fix törlesztőrészletű lakáshitelt vesznek fel. Az elemzés szerint egy 8 százalékos és 8 millió forintos fix kamatozású és ezáltal fix törlesztőrészletű 15 éves futamidejű lakáshitelnek a havi törlesztése mindvégig 76 ezer forint. Tizenöt évvel ezelőtt két átlagos nettó jövedelemmel rendelkező háztartás 156 ezer forintos összbevételének 49 százalékát vitte volna el a 76 ezres forintos törlesztés. Ezzel szemben ma már két nettó fizetés összege meghaladja a 360 ezer forintot, amelynek csak a 21 százalékát viszi el a törlesztés.
Gergely Péter, a BankRáció.hu hitelszakértője szerint azt nehéz megmondani, hogy miként növekednek majd a nettó fizetések a következő 1-2 évtizedben, de évi 3 százalékos átlagos béremelkedést számolva 15 év múlva, vagyis 2032-ben, az egy főre jutó átlagkereset meghaladhatja a 280 ezer forintot, így az adott családban a nettó jövedelmek összege 560 ezer forintot jelentene, amelyhez viszonyítva a példahitel törlesztése a család bevételének mindössze 14 százalékát vinné el. Ez a jelenlegi szint kétharmadának felel meg.”
Sőt, még kedvezőbbek az arányok, ha három vagy több gyermeket nevelő háztartások a szigorú feltételekkel igényelhető CSOK keretében elérhető 10 millió forintos lakáshitelt veszik fel. Ennek a hitelnek a havi törlesztése havonta 55 ezer forint, ami jelenleg a két átlagjövedelem összegének a 15 százalékát jelenti, az évi 3 százalékos béremelkedést feltételezve 15 év múlva csak a két fizetésnek kevesebb mint a 10 százalékát kell törlesztésre fordítani!
