Az ESG (E, environmental: környezeti, S, social: társadalmi, G, governance: vállalatirányítási területek) a fenntarthatóságért végzett munkát teszi láthatóvá és mérhetővé a közép- és nagyvállalatok esetében. Az UniCredit Bank és a Steigen legújabb közös kutatásuk során azt nézték meg, hogy az ESG – ezen belül is a társadalmi vállalások – mennyire ismertek a magyarok körében.
Fenntarthatóság céges nyelven
Mivel az ESG a vállalatokkal kapcsolatos fogalom, nem meglepő, hogy a magyarok mindössze 12 százaléka ismeri magát a kifejezést, míg a témával kapcsolatban alig 2 százalék vallja magát tájékozottnak. A magyarok 73 százaléka a környezetvédelemre, 66 százalékuk a tudatos, takarékos fogyasztásra gondol a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés kifejezések hallatán. Az ESG kifejezés egyelőre meglehetősen ismeretlenül cseng: volt, aki „fékezés-visszanyerő rendszerre”, kipörgésgátlóra, esetleg az „egészségedre!” szó lehetséges új rövidítésére asszociált. A valódi jelentést – a vállalatok fenntarthatósági kezdeményezéseihez kapcsolódó fogalmat – kevesen tudták beazonosítani.
Kedvezőbb képet kapunk, ha az ESG területekhez tartozó konkrét tevékenységek ismertségét – beleértve az adományozást és az önkéntességet – és a részvételt értékeljük. Az e lehetőségekkel kapcsolatos tájékozottságot felmérő, hat tényezőből álló „ESG tudatossági indexen” a magyarok átlagosan 22 pontot értek el egy 0-tól 100-ig terjedő skálán. Ez azt mutatja, hogy hiába foglal el egyre fontosabb helyet a fenntarthatóság kérdése a közbeszédben, az ehhez kapcsolódó vállalati tevékenységekkel csak kevesen vannak tisztában.
Észszerűen egy jobb jövőért
Tanulságos, hogy a megkérdezettek milyen kevés tevékenységet soroltak a fenntarthatóság tárgykörébe. „Nem éljük fel a tartalékokat, új erőforrásokat keresünk”, „nem veszek mindenből újat, no pazarlás” – fogalmazták meg többen is. A fenntarthatóság fogalmához a környezetvédelmen és a tudatos fogyasztáson kívül a válaszadók 16 százaléka a használati tárgyak adományozását társította még. Konkrét, a fenntarthatósághoz kapcsolódó fogalmak kapcsán a „természethez való visszatérés”, a klímaváltozás elleni küzdelem, az önfenntartó gazdálkodás került szóba, de akadt, aki szerint a fenntarthatóság abban ragadható meg, hogy „ne nyújtózkodjunk tovább, mint ameddig a takarónk ér”. Jól látható, hogy elsősorban a gyakorlatias, érzékelhető eredményekkel járó tevékenységek a legismertebbek.
Szívesebben segítünk helyben
Az eredmények alapján szembetűnő, hogy a társadalmi programok közül az adományozás vezeti a listát, az elmúlt évben az adományozók aránya 57 százalék volt. Ám az ezzel kapcsolatos tapasztalatok is vegyesek: a válaszadók 33 százaléka nem hiszi el az adománykérőknek, hogy az adományaik a megfelelő helyre jutnak el. Ez magyarázza azt, hogy leginkább a helyi kezdeményezéseket támogatják. A válaszadók 50 százalékát tartja vissza az adományozástól, hogy ő maga sincs abban az anyagi helyzetben, hogy ezt megtegye, 36 százalék fogalmazott úgy, hogy „saját életemben is vannak nehézségeim”, 15 százalékuknak pedig az ideje nem engedi, hogy ilyesmivel foglalkozzanak. Az áttételesebb, kevésbé látható szociális kezdeményezések – így az oktatási, egészségügyi programok támogatása, az emberi jogok és az egyenlőség melletti kiállás – ismertsége alacsony.
Bár a társadalmi kezdeményezések keveseknek jutnak spontán eszébe a fenntarthatósággal kapcsolatban, az ide sorolható tevékenységek társadalmi ismertsége viszonylag magas. Ám ez nem mondható el a fenntartható vállalatirányítási kezdeményezésekről: csupán a megkérdezettek 12 százaléka hallott róla. A társadalmi szerepvállalással kapcsolatban határozott elvárásaik voltak a megkérdezetteknek, de ez csak 7 százalékban befolyásolja őket a munkahelyválasztásban, több mint kétharmaduk keveset vagy semmit nem tud a vállalata társadalmi kezdeményezéseiről. Akik számára nem volt ismeretlen a terület, főként a gazdasági fenntarthatóságra, modernizálásra, új technológiai vívmányokra és a vállalatok energiaigényeinek megújuló forrásból való biztosítására gondoltak. A vállalatok etikus és átlátható működésére, a nemek közötti egyenlőségre és a munkavállalói jóllétre irányuló programokat nagyon kevesen említették. Erre utal az is, hogy a megkérdezett nők mindössze 22 százaléka gondolja úgy, hogy egyenlő feltételekkel dolgozhatnak, mint a férfiak, az összes válaszadó 72 százaléka szerint pedig a hazai munkáltatók nem foglalkoznak a dolgozóik jóllétével. Éppen ezért különösen fontos, hogy a munkavállalók jobban megismerjék a vállalatok ezen a területen megvalósított kezdeményezéseit, és éljenek a számukra felkínált lehetőségekkel.
„Bankunknak fontos, hogy az ESG szemlélet irányítsa tevékenységeinket. Így például a banki működés folyamatos zöldítése vagy az esélyegyenlőség érdekében tett lépések mellett társadalmilag hasznos finanszírozási programjainkkal és felelős vállalatirányítási gyakorlatunkkal is hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb világhoz „ – fogalmazott Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Social Impact Banking területének vezetője. A fenntarthatóság lényege jól érthető és átélhető a legtöbb ember számára: a jelen javainak olyan módon való felhasználása, amellyel hosszú távon gondoskodunk a bolygónk és a társadalmunk jövőjéről.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
