Tíz év alatt csaknem a duplájára nőtt az e-ügyintézést igénybe vevők száma idehaza. A 16–74 éves lakosok számához viszonyítva 2010-ben még csak 34,3 százalékos volt azok aránya, akik használták valamelyik elektronikus közigazgatási portált.
Tavaly viszont már megközelítőleg kétszer ennyien (60,3) voltak azok, akik az interneten keresztül vették fel a kapcsolatot a közhivatalokkal.
E trend pedig még erőteljesebben látszódott az online kitöltött és elküldött űrlapok mennyiségén – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból.
Járványhatás
„A digitalizáció térnyerése az élet minden területén megfigyelhető, beleértve a közigazgatási folyamatokat is” – állapította meg a témában készült kutatásában az ÁSZ, hozzátéve: a koronavírus-járvány hatására e tendenciák értelemszerűen felerősödtek. A veszélyhelyzet pedig rámutatott arra, milyen fontos, hogy az állampolgárok elektronikusan intézhessék a közügyeiket is. A hivatalok jórészt ugyanis vagy bezártak, vagy minimalizálták a személyes adminisztráció lehetőségét a pandémia első hullámai idején.
A számvevőszék elemzésének az adatai szerint
az ügyfélkapu-regisztrációval rendelkezők száma a 2014-es 1,9 millióról 2020-ra közel két és félszeresére, 4,5 millió főre nőtt.
(Az idén ez a szám már átlépte az ötmilliót.) A személyre szabott felületeken az ügyintézés havi mennyisége a 2019. decemberi 336 ezerről tavaly márciusra több mint négyszáz százalékkal bővült. Ebben az esztendőben pedig – a Magyarorszag.hu oldalról elérhető statisztikák alapján – már minden hónapban stabilan egymillió fölött alakult az ügyvitel volumene. Újdonság, hogy februártól arcképes azonosításra is lehetőség van.
Emellett az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) széles körű bevezetésével lehetővé vált, hogy papíralapú vény hiányában is ki lehessen váltani a gyógyszereket: 2020 februárjáig 70 százalékos volt az elektronikusan kiállított receptek aránya a hazai egészségügyben, míg a járvány első hulláma alatt ez a hányad 95 százalékra nőtt. Bár erről még nem állnak rendelkezésre adatok, de nyilvánvalóan nagymértékben növelte az EESZT látogatottságát és használatát, hogy jó ideje már a Covid elleni védőoltás beadatására is e portálon lehet időpontot foglalni. A honlapon egyébként nemcsak a receptjeit tudja bárki megtekinteni, hanem a tajszám segítségével megnézhetők a korábbi orvosi ellátások adatai, a kezelések dokumentumai, a zárójelentések és a leletek.
Adatvédelem, kioszkok
A számvevőszék elemzői ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy az e-ügyintézés miatt megnövekedett adatmennyiséggel nagyobb információbiztonsági és adatvédelmi rizikó jár együtt. A kockázatok kezelésére az érintett adatok, információs rendszerek sértetlenségének és rendelkezésre állásának zárt, teljes körű, folytonos és arányos védelmének a biztosításával van lehetőség az ÁSZ szerint.
A napokban az is napvilágot látott, hogy a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. egy
több mint kétmilliárd forintos európai uniós támogatásból megvalósuló fejlesztés révén a jövőben gyorsabb, önkiszolgáló és automatizált ügyintézést ígér.
A tervek szerint négyszáz érintőképes eszközt állítanának munkába, amelyek tulajdonképpen mesterséges intelligenciával támogatott ügyintézési pontok lennének. Az MTI Uzsák Katalinnak (Miniszterelnökség), a területi közigazgatás működtetéséért felelős helyettes államtitkárnak a szavait idézve azt írta: a tervek szerint 2022 végére a KIOSK rendszer az ország 301 kormányablakánál és hat okmányirodájában válik elérhetővé.
A teljes cikk a Figyelő hetilap december 2-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Origo / Szabó Gábor)
