Nőtt a menedzserek keresete a koronavírus-válság lecsengésével, azonban olyan készségeket is el kellett sajátítaniuk vagy meg kellett erősíteniük a vezetőknek, amelyekre korábban kevéssé volt szükségük – derült ki a Wyser kutatásából. A vezetők kiválasztására szakosodott cég szerint az empátia kulcsfontosságúvá vált, ami a hibrid munkavégzés világában is meghatározó lehet. Az általánossá váló munkaerőhiány elérte a közép- és felsővezetői pozíciókat is.
Újra emelkedtek a menedzseri fizetések a koronavírus-járvány okozta visszaesés után Magyarországon.
A középvezetői bérek ismét bruttó 1 millió forintnál kezdődnek a legtöbb szektorban, azonban az egyes iparágakat nagy különbség jellemzi
– derült ki a Wyser Managers’ Salary & Market Guide 2021 című kiadványából.
A vírushelyzet nyertese egyértelműen az IT-szektor, ahol a már korábban is kedvezőnek számító keresetek tovább nőttek, de az FMCG-ben az online területen dolgozó szakemberek is magasabb bért kérhettek.
A banki és biztosítási szektorban azonban még nem múlt el a válság hatása, ezen a területen ugyanis kismértékű csökkenést tapasztalt a menedzserek kiválasztására és tanácsadásra szakosodott vállalat.
A legmagasabb, 1,5-3 millió forint közötti fizetést a vállalat felsővezetői vihetik haza, azonban egyre inkább zárkózik fel az IT-szektor. Az informatikai felsővezetők 2,8 millió forintot kaphatnak, az információbiztonsággal foglalkozó vezető átlagos fizetése pedig elérheti a 2,6 millió forintot. Habár a bankszektorban általánosságban nem nőttek a bérek, a pénzügyi igazgatók és a kontrolling vezetők bére is 2 millió forint felett alakul. A HR-vezetőknek azonban sokszor fele ekkora fizetéssel is be kell érniük. Náluk nem keresnek sokkal jobban a sales részlegek vezetői, ők viszont magasabb bónusszal számolhatnak, mint a többiek. A felmérés idén először tért ki a teljes juttatási csomagra – bónusz, céges autó –, amiből az derült ki, hogy a legtöbb munkakörben általánosságban többhavi fizetésnek megfelelő bónuszt vihetnek haza a menedzserek.
A 2020-as év ebből a szempontból kivétel volt. A világjárvány okozta gazdasági visszaesés a cégeket nehéz helyzetbe hozta, így a tavalyi év teljesítménye után a cégek döntő többségénél a bónuszok elmaradtak. Az idei év már ennél kedvezőbb lehet, néhány szektor azonban – mint a turizmus – még ma is nehéz helyzetben van
– mutatott rá Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője.
A Wyser tanulmánya szerint ebben az évben a fizetések alakulása mellett figyelmet érdemel az is, hogy miképp alakultak a vezetői szerepek és feladatok. Az elmúlt időszakban ugyanis olyan gyors változásokat láthattunk, mint még soha.
„A pandémia idején új vezetői skillek kerültek előtérbe.
A digitális készségek korábban is fontosak voltak, a járvány kitörésével azonban alapvetővé váltak. Az otthoni munkavégzés időszaka nagyon nehéz volt a munkavállalók, a csapatok számára is, ezért az egyik legfontosabb az lett, hogy mekkora empátiával és érzelmi intelligenciával rendelkeztek a vezetők. Akik megértően álltak a csapatukhoz, foglalkoztak a lelkivilágukkal, azok sikerrel vették az akadályokat”
– mondta Rónai Dániel.
A válság során jól teljesítő menedzserek most igyekeznek növekedési pályára állítani a vállalatokat, azonban egyre több cég küzd azzal, hogy nemcsak specialista, hanem közép- és felsővezetői szinten is megjelent a munkaerőhiány. Amikor egy cég specialistát keres, akkor kicsi a merítés, alig jelentkeznek az álláshirdetésre, vezetői szinten azonban nem itt kezdődnek a problémák.
„Egy menedzseri álláshirdetésre általában rengetegen jelentkeznek, azonban csak nagyon kis részük az, akik alkalmasak lehetnek a feladat betöltésére. Nehéz kiszűrni azt, aki a jelentkezők közül megfelel az elvárásoknak, hiszen vezetői szinten jól el tudják magukat adni a munkavállalók, ezért megfelelő módszereket kell alkalmazni a kiválasztásukra.
Egy rossz döntéssel pedig komoly kockázatnak tesszük ki a céget”
– mondta Rónai Dániel. Kiemelte: azokból a vezetőkből van hiány, akik ténylegesen jók, valós értéket tudnak teremteni a cégnél, és növekedési pályára tudják állítani. Őket nehéz megtalálni, mert nem jelentkeznek az álláshirdetésekre és alapvetően váltani sem akarnak. A piac krémje passzív álláskereső, akiket kapcsolatrendszeren keresztül lehet elérni, és őket meg kell győzni arról, hogy váltsanak.
(Borítókép: Viacheslav Boiko, PuzzlePix/Shutterstock)