A televíziós dráma kezdéséig mindenestre jól szórakoztam, bár nem a szórakoztatás lehetett a célja a demonstrációnak.
De az, amit Vágó Gábor – aki leginkább egy XXI. századi Don Quijote-re emlékeztet, csak Sancho Panza hiányzott mellőle – előadott mosolyra, nevetésre késztetett. Leginkább kínossága miatt. A volt országgyűlési képviselő (!) végig papírról próbálta meg felolvasni a szövegét, de jó sokat lehetett influenzás az általános alsó tagozatában, mert még a betűk kisilabizálásával is nagy gondja akadt. A hangsúlyozásról nem is beszélve. Nem tudom, mivel csillapíthatta a felszólalása előtt a lámpalázát, de legközelebb ne azzal tegye.
A felszólalás tartalma – ahogy a többieké is – nem is érdekes, ehhez nem kell tüntetésekre járni, előre kitalálhatja mindenki miről beszélnek majd a civil “véleményvezérek”. Diktatúra, korrupció, Mészáros Lőrinc, a menekültek és a hajléktalanok melletti kiállás, tanszabadság védelme, nem a CEU betiltására, és a civiltörvényre, Soros György a megmentőnk, blablabla, blabalabla. Három másik civil tüntetőtársa is ezekkel a témákkal ordítozták tele a mikrofont. Mindent elmond a rendezvényről, hogy az est fénypontja az volt, amikor senki nem beszélt… A közönség a mobiltelefonos vakukat bekapcsolva integetett a fotóriporterek és az operatőrök kameráiba.
Ezen kívül nagyon más nem maradt meg az emlékezetünkben. De aki lemaradt a tüntiről, május végén és június közepén mindent bepótolhat az újabb “mega-hiperszuper” kormányellenes megmozdulásokon.
Remélem, ha akkor újra vasárnap estére esik a show, akkor is pontban befejezik a Kártyavár kezdési időpontjára. Akár most. Így a tünti után a politika iránt érdeklődők láthattak némi izgalmat is. Persze, persze, a film főszereplőjének, Kevin Spacey könnyű: nem Don Quijote de la Manchát kell alakítania.
