Három fő pontot neveztek meg a könnyebb megértéséhez. Először is, a két ellenfél között áthidalhatatlan elvi konfliktusok vannak. Más szóval, van egy nacionalista tábor, ami Magyarországot mint szuverén nemzetállamot képzel el, és van egy anti-nacionalista oldal, ami meg akarja haladni a nemzeti szuverenitáson alapuló identitást.
Másodszor, a magyarok többsége támogatja a nacionalista eszméket és értékeket. Ezeknek nagyon nagy hagyománya van az országban és annak történelmében. Ráadásul ezekre az értékekre támaszkodva sikeresen szabadították fel magukat az európai országok a szovjet nyomás alól, majd alakítottak demokratikus kormányokat – ezzel is bizonyítva, hogy a nacionalizmus és a demokrácia kéz a kézben is járhat.
Harmadszor, Soros az Európai Unió (EU) legmagasabb szintjein is támogatást élvez. Ez pedig ellenszenves a magyaroknak. Így máris érthetőbb a nacionalista politikusok konzisztens támogatása Magyarországon. Egy védelmi pozíciót töltenek be ugyanis ezen politikusok, így kétségtelenül erősödik a támogatásuk a jelen helyzetben.
Mindent összevetve Orbán és a Fidesz nem tökéletes, ahogy senki sem, de akármilyen vádak is érik őket, nem szabad vakon hinnünk nekik – vélekedik az író. Többről van szó, mint Magyarországról. Itt ideológiák és jövőképek harcolnak.
Soros anti-nacionalista elképzeléseit igazolják publikációi, beszédei és cselekedetei. Elég a svájci Davosban elmondott beszédére gondolnunk, ahol a nacionalizmus visszafordításáról beszélt. Olyannyira ellenzi a nacionalista értékeket, hogy 2015-ben arról is írt, hogy határokra mint akadályokra tekint, és hogy a migránsok megvédése a célja. Ez az alapja az általa képviselt nyílt társadalomnak és ezért küzd – időt, energiát és pénzt nem kímélve – szervezetein keresztül. Az évek során így összesen 400 millió dollárt költött el Magyarországon.
Ezzel szemben az Orbáni politika a nemzetre alapozza jövőképét. Kelet-Közép-Európára jellemző ez a fajta nacionalizmus, amely az állam önrendelkezését és szuverenitását helyezi középpontba. Ez a fajta nacionalizmus volt szükséges a szerző szerint ahhoz is, hogy megszabaduljanak ezen országok 30 évvel ezelőtt megszabaduljanak a szovjet elnyomástól. Ezt a fajta nemzet felfogást pedig az új magyar alkotmányban, az Alaptörvényben is rögzítették.
A cikk kiemeli azt is, hogy az alaptörvény csak hét éve lett elfogadva, de – ellenben a többi kelet-európai országgal – Magyarország a függetlenné válása után nem fogadott el új alkotmányt, hanem a kommunistát módosította. Ezt pedig támogatja a magyar nép is, legalábbis a Pew Research Center adatai alapján. Ezekből kiderül, hogy 94 százaléka a magyaroknak fontosnak tartja a hagyományokat és szokásokat.
Tehát az egész szembenállás innen fakad: van egy ország amelynek népe – most már alkotmánya is – a nemzeti szuverenitást helyezi előtérbe. Ez nem tetszik többeknek, és most ezt támadják. Nem csak Soros György, hanem például Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke, Guy Verhofstadt, európa parlamenti képviselő, vagy éppen Emmanuel Macron, francia elnök.
Nem feltétlen Magyarországgal, hanem azon értékekkel és azzal az ideológiával van gondjuk amelyet az ország képvisel és megtestesít. A magyarok többsége úgy érzi, hogy országuk és nemzetük támadás alatt áll, ráadásul külföldi, befolyásos üzletemberek által. Orbán Viktor pedig az az ember, aki felvállalja velük a harcot, így a magyar emberek támogatják. Azon lenne érdemes elgondolkodni, hogy lehetne fenntartani a nemzeti szuverenitást és identitást anélkül, hogy valamit be kéne feketíteni – persze ehhez Orbán kritikusainak el kéne fogadni a nacionalizmus legitimitását.
