E-kereskedelem: már nem lesz olyan mint régen

Hírek Hőnyi Gyula
Az elektronikus kereskedelem elmúlt tíz éve sikersztori volt Európa szerte. Most azonban elérte a kereskedelmi csatorna a növekedési korlátait, szembe kell néznie a cégeknek azzal, hogy lesznek kudarcos periódusok és nem fog mindenkinek bejönni a piac.

Az e-kereskedelemmel kapcsolatos eddigi optimizmus eltűnőben van, pedig a körülményekhez képest nem önmagához mérten azonban gyengén teljesít. Évben is növekszik a piac és jövőre is növekedést várnak, sőt 2030-ig a becslések alapján a teljes forgalom elérheti a kiskereskedelmi forgalom 15 százalékát (most 10,4). Ez persze nagyon alábecsüli a hazai webes áruházak erejét, de a helyzet az, hogy ebben az évtizedben sokkal több már nincs ebben a kereskedelmi formában. Az is előfordulhat, hogy az olyan nagy növekedést produkáló piacokon, mint a cseh, egyes hónapokban, vagy negyedévekben egész egyszerűen csökken az e-kereskedelmi forgalom.

Idén itthon egy számjegyű növekedést várnak a piactól és jövőre sem várható ennél nagyobb, de még mindig bőven a kiskereskedelmi volumenindex növekedése felett teljesíthet. Ugyanakkor eljött ezen a piacon is a pillanat, amikor a növekedést a koncentráció és a konszolidáció határozza meg. Az utóbbi években sorra vásárolták fel (egymást) a webáruházak, piachoz, címlistához és persze know how-hoz jutva. Ez a következő időszakban is folytatódik. Nagyon úgy fest, hogy Kelet-Közép-Európában a kelet-európai befektetők vásárolják határozzák meg a piacot, így például a csehek, vagy a románok. Hatalmas összeget fektettek be a területbe, kiszorítva minden más szakmai, vagy pénzügyi befektetőt. (Elég csak a rendkívül gyors növekedést produkáló Kifli.hu-ra, a Notinora, vagy az eMagra gondolni.) Ez a fajta koncentráció a logisztikai piacon is végbe megy. Az utóbbi időben a nagy postai szolgáltatásokat nyújtó cégek párosával vásárolták fel a kis-, jó helyismerettel bíró, kifejezetten az egyes lokációkra létrejött vállalkozásokat.

Csomagautomaták

Ami a logisztikai piacon még látszik, az az, hogy a csomagautomaták esetében bontokozott ki soha nem látott konkurencia harc. A magyar piac az egyetlen, ahol ennyi logisztikai cég van jelen a pick up pontokon rekeszekkel, kazettákkal, csomagmegőrzőkkel. Ma már minden e-kereskedelemben érintett logisztikai cég kötelességének tartja befektetni ezen a piacon. Ennek köszönhetően hatalmas lendülettel fejlődött a terület. Ma a webáruházak megrendelőinek egyre nagyobb része igényli a csomagautomatás átvételt. A teljes hazai webshopos értékesítés 73 százaléka egyelőre házhoz szállítással jut el a megrendelőhöz, és csak 12 százaléka csomagautomatán keresztül, míg 10 százaléka személyes átvétellel, és 5 százalékot maga a kereskedő vitet ki. Ám tavaly a csomagautomatás kiszállítás 4 százalékkal bővült, míg az összes többi kiszállítási mód zsugorodott. A nagyvárosokban a házhoz szállítás után a csomagautomaták igénybevétele a második legnépszerűbb szolgáltatás, amely lassan bekebelezi a csomagpont piacot, mert az e rendszerben benzinkutaknál, parkolókban vagy postákon működő automaták felkeresése érdekében az átvevőnek külön utat kell megtennie.

Itthon ezen a piacon a Foxpost vezet. A magyar alapítású cég 2015-ben jelent meg a szegmensben, a múlt év végén 360 csomagautomatát működtetett, ami mintegy 35 ezer rekeszt jelentett, most 733-at működtet, ami 66 ezer rekeszt jelent. A cég idén a forgalma duplázódását várja. Ugyanakkor ezen a területen nem lesz mindenkinek ilyen jó. Menetrendszerű lesz egy-két szolgáltatató bedőlése, ugyanis ma az látszik, hogy a csomagautomatás kiszállítás legalább olyan bonyolult rendszer, mint az utolsó kilométeres házhozszállítás, amely nem mellesleg brutálisan megdrágult. Egy átlagos 17 ezer forintos kosár házhoz szállítása ma akár háromezer, vagy ennél is több forintba kerül, a csomagautomatás átvétel ennek a fele.

Humánerő

De nem elsősorban ettől érdekes a csomagautomata. Nagyon sokan még mindig hajlandóak kifizetni a megnövekedett házhoz szállítási díjakat, de ha az unió tovább regulázza az e-kereskedelmi, azon belül is a futárpiacot, hamarosan ezeken az elszállt árakon sem fogja majd megérni a csomagkézbesítőknek az utolsó kilométeres házhozszállítás.

A piacot ma az egyéni alvállalkozók jellemzik, ők azok akik képesek napon belül 100 címet is “megcsinálni” egy-egy cég képviseletében, cserébe, ha valami probléma adódik a cég letagadja, hogy az ő munkavállalója lenne. Jogilag természetesen a futárt csak egy alvállalkozói szerződés köti a webáruházhoz, valójában azonban kizárólag a cégnek dolgozik. Ebből kiindulva mind több futár véli úgy, hogy őt is megilleti a megfelelő szociális háló, probléma eseten a jogi képviselet és minden, ami egy bejelentett munkavállalót (ilyen például a fizetett szabadság is). A brüsszeli döntéshozóknál régóta lobbiznak egy átfogó munkaügyi szabályozásért, ám a helyzet az, hogy egy ilyen regula nagyon megdrágíthatja a futár-munkaerőt, ami tovább növeli az utolsó kilométeres kiszállítást. Ha mégsem lépne az EU, akkor vélhetően maga a piac kényszeríti ki a munkaerő drágulását, például a koncentrációval. Ilyen mikro környezetben pedig felértékelődnek az olyan átvételi pontok, amihez sokkal kiszámíthatóbban, kisebb humánerő kapacitással lehet csomagot szállítani.

Váláság

Az e-kereskedelem gyengébb teljesítményét az elemzők az inflációs hatásokkal, az energia árak emelkedésével, a kevesebb elkölthető jövedelemmel és a várható válság hatásaival magyarázzák. Ugyanakkor már korábban is voltak jelei, hogy a vásárlók nem feltétlenül szeretik az e-kereskedelmi piacra rátelepedő, mindent behálózó adathalászokat, csalókat. Nem igen szeretik, hogy a terméket csak két-három nap múlva kapják meg, nem igen szeretik ha elcserélik a megrendelt terméküket és nem igen szeretik az árucserével járó tortúrát. Mindez kontraproduktívas hat a piacra és gyengíti a forgalmat. Ez, illetve a várható csökkenő elkölthető jövedelem erőteljes hatással lehet a piacra.

Ezek is érdekelhetnek

További híreink