Az idei almatermés jócskán alulmúlja a tavalyi 472 ezer tonnát, hiszen 330 ezer tonna (plusz-mínusz 10 százalék) szüretelhető mennyiség várható – közölte előrejelzését a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet. Ezzel Magyarországon is az elmúlt tíz év második leggyengébb termése várható a 2022-es 280 ezer és a 2020-as 398 ezer tonna után. Sok függ azonban még az időjárástól, így a ténylegesen betakarítható mennyiséget az fogja meghatározni. Erre annál is érdemesebb tekintettel lenni, mert a korábbi FruitVeB-prognózisokhoz képest öt évből három-négyben a szezon elején prognosztizáltnál kevesebb termett. Így most jó esetben a 350 ezer tonnát is meghaladhatja a termés, de rossz esetben nem fogja elérni a 300 ezer tonnát sem.
Az étkezési alma termése kismértékben marad el a tavalyi szinttől, az ideiből várhatóan mintegy 90-100 ezer tonna lehet a piacra kerülő mennyiség. Az ipari alma terméscsökkenésének mértéke viszont jóval nagyobb, 230-240 ezer tonna ipari almára számítanak.
Idén minden kultúrában jóval korábbi az érés az almánál: az öntözött, jéghálós ültetvények mintegy két héttel, az öntözetlen, főleg ipari célúak pedig körülbelül három héttel járnak előrébb.
Az aszály és a hőség miatt a gyümölcsméretek is elmaradnak a szokásostól.
Bezavart az időjárás
A FruitVeB szerint az idei gyenge hazai almatermés több okra vezethető vissza. Részben szerepet játszik a tavalyi relatíve jó termés, ami miatt a fák leterheltebbek voltak, ez pedig a kevésbé jó kondíciójú ültetvényeken idén egy eleve gyengébb virágzásban és termésben ütött vissza. Ezenkívül az is tetemes terméskiesést okozott, hogy az időjárási károk szinte mindegyike hatással volt az almaültetvényekre:
- A március–április aszályos volt.
- Ugyanebben az időszakban több alkalommal alakultak ki erősebb éjszakai lehűlések.
- A virágzás után hűvösebb, csapadékos, fényszegény időjárás uralkodott, ami kedvezőtlenül hatott a terméskötődésre.
- Május és június első fele csapadékos volt, ami kedvezett a varasodásnak, így a termés egy része étkezési helyett csak ipari minőségű lett.
- Május–júniusban az átlagosnál sokkal nagyobb területen és intenzitással érték kisebb-nagyobb jégverések az almaültetvényeket.
- Júniustól gyakran alakultak ki kánikulai hullámok, erős aszállyal és UV-sugárzással, ezek pedig az öntözetlen ültetvényeken és a homoktalajokon nagyon erős napégési károkat okozhatnak.
- Idén korán beindult egy erősebb mértékű terméshullás.
Ezek a növényvédelmi és időjárási problémák részben a termésmennyiséget csökkentik, vagy az alma minőségi besorolását rontják. A FruitVeB szerint ha 10-20 ezer tonna további almamennyiség az étkezésiből az ipari szegmensbe kerül, az számottevő kiesés az étkezési piacunkból, ám nem növeli döntő mértékben az iparialma-árualapot.Az európai előrejelzéseket is figyelembe véve az almaágazatban mind EU-s, mind hazai szinten egyértelműen keresleti piacra lehet számítani, az étkezési és ipari szegmensben egyaránt. Az EU almatermése mindössze 10,2 millió tonna, ami egymillió tonnával marad el az egyensúlyi mennyiségtől. A várt 3,8-3,9 millió tonna ipari alma és 6,3-6,4 millió tonna étkezési alma sem elegendő teljes mértékben a piaci igények fedezéséhez.
A magyarországi étkezésialma-fogyasztás 110 ezer tonnára becsülhető, így a várt 90-100 ezer tonna terméssel mintegy 10-20 ezer tonna hiányzik a belföldi kereslet kielégítéséhez. Ezt importból pótolhatja a piac, de a behozatalra valószínűleg szezon végén, a jövő tavaszi időszakban kerülhet sor. Az is valószínűsíthető, hogy az európai hiányhelyzet miatt az importalma sem lesz olcsó.
A hazai iparialma-szegmensben sokkal nagyobb a hiány mértéke: a hozzávetőlegesen 400 ezer tonna feldolgozókapacitásunk mindössze 55-60 százalékára van elegendő nyersanyag – ami persze csak akkor igaz, ha egyetlen tonna ipari almát sem fogunk exportálni, ami ebben az évben szinte kizárt.
Sokaknak kell a magyar alma
A lengyelek, az osztrákok és a csehek intenzív érdeklődést mutatnak a magyar étkezési almára, ami felfelé húzhatja az árakat. Ha a hazai TÉSZ-ek és kereskedők nem tudják a lépést tartani a külföldi árakkal, nagy az esély arra, hogy jelentős mennyiségű étkezési almát kivisznek az országból. Ausztriában és Csehországban mintegy 200 ezer tonna alma hiányzik a piacról, ami a magyar étkezésialma-termés duplája, a lengyel kereslet pedig nagyságrendekkel nagyobb, mint a teljes hazai almatermés.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Mártonfai Dénes
