Szemmel láthatóan jól időzített Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, amikor véleménycikkében meghirdette az Új otthon programot, hiszen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterjelölt a bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy „minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára” készül októberi hivatalba lépésekor – olvasható a Világgazdaság cikkében.
A jegybankelnök szerint az MNB programja csak akkor indítható el, ha kormánydöntés születik a lakáspolitikai fordulatról, hiszen ahhoz kell, de nem elegendő a forrásoldal megerősítése.
Matolcsy György javaslata szerint az MNB közvetlenül 10 millió forintos, tízéves futamidejű hitelt kínálna a lakosságnak, ám ezt csak új zöldlakások építésére és vásárlására lehetne igénybe venni.
Az ingatlanfejlesztők külön forrásokra számíthatnának.
A nagyobb mértékű hitelkeretek a mai-nál lényegesen nagyobb lakások megépítését teszik lehetővé mind vevői, mind fejlesztői oldalon – érvel a jegybankelnök.
Az MNB által biztosított forrást fele-fele alapon ki kellene-lehetne egészíteni saját, családi, baráti és egyéb, banki forrásokkal és a kormányzati támogatásokkal.
A hitelbírálatnál az állami támogatásokat, a megtakarításokat és az egyéb pénzügyi forrásokat beszámítanák.
Piaci vélemények szerint az újabb programmal ismét csak az új fejlesztéseket támogatnák, márpedig a lakásállomány megújításának csak az egyik útja lehet az új lakások építése, a meglévő lakások felújításának legalább ilyen fontosnak kellene lennie. Ez a terület eddig mérsékelt támogatást kapott, a Matolcsy György által az önerőnél említett CSOK esetében is maximum 2,75 millió forintnyi támogatás jár a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez – míg új lakásnál 10 milliós a plafon.
Ha az MNB direkt finanszírozná az újlakás-vásárlást, akkor a kereskedelmi bankoknak leginkább a használt lakások finanszírozása maradna, ami lényegesen kisebb üzleti lehetőség.
A jegybankelnök szerint nem kerülnék meg teljesen a pénzintézeteket,
ám elképzelései szerint a kereskedelmi bankok csak a hitel-előminősítést végeznék
– azt is szigorú szabályok és vélhetően moderált költségek mellett.
A Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek szerint elhamarkodott lenne félreverni a harangot azzal, hogy a jegybankelnöki javaslat visszalépést jelentene az egyszintű bankrendszer felé, ám kétségtelen, hogy furcsa, hiszen eddig nem érte komoly kritika a hazai bankrendszert abból a szempontból, hogy nem látja el a feladatát, és nem biztosít kellő forrást a finanszírozáshoz.
(Borítókép: Imagentle, PuzzlePix/Shutterstock)
