Donald Trump az egyik oka annak, hogy Európa többet költ védelemre. A kormányok és a kockázatitőke-befektetők jelentős mértékben ezért támogatják a drónok, a robotika és a kvantum-számítástechnika fejlesztését – állította nyolc iparági vezető és befektető a Reutersnek.
A republikánus elnökjelölt évek óta azzal riogatja az európai országokat, hogy hatalomra kerülése esetén nem fogja megvédeni azokat, ha nem növelik a védelmi költségvetésüket a NATO-ban elfogadott kritériumok szerint. Ennek alapján az országoknak éves GDP-jük legalább 2 százalékát védelemre kell költeniük, és ennek az összegnek is a 20 százalékát fejlesztésekre kell fordítaniuk.
Donald Trump már az Egyesült Államok kiléptetését is kilátásba helyezte a szövetségből. Márpedig ebben az esetben Európa védtelen maradna.
Mivel az európai országok egy része a második világháború óta Amerikától várta a védelmet egy esetleges katonai konfliktus esetén, a védelmi képességeiket egészen 2022-ig visszafogott szinten tartották.
Európa tehát rájött, hogy más nem fogja megvédeni
Az orosz–ukrán háború 2022. februári eszkalációja, és az izraeli háború 2023. októberi kitörése, majd Donald Trump újabb elnöki ambíciói azonban arra késztették Európát, hogy végre saját kezébe vegye saját védelmét.
A világ tavaly minden korábbinál több pénzt, 2400 ezermilliárd dollárt költött katonai kiadásokra.
Ebből Európa is kivette a részét, az előző évhez képest 16 százalékkal többet, azaz 615 milliárd dollárnak megfelelő eurót fordított védelemre 2023-ban
a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint.
Dől az európai adófizetők és a kockázatitőke-befektetők pénze a védelmi iparba
A NATO Innovációs Alapja (NIF) júniusban bejelentette, hogy kockázati tőkebefektetőkkel és védelmi startupokkal lép partnerségre Európa-szerte. Az alapot 24 ország 1,1 milliárd dollárral töltötte fel. Az év elején pedig az Európai Unió is bemutatta első védelmi ipari stratégiáját, melynek keretében több mint 1 milliárd dollárt fordítana katonai fejlesztésekre.
A védelmi beruházások hangsúlyosabbá válását mutatja az is, hogy míg világszerte 44 százalékkal kevesebb befektetés érkezett, főként a magas kamatlábak és a piaci volatilitás miatt, Európában a védelmi ipari induló vállalkozásoknál már csak 21 százalékos volt a visszaesés tavaly.
Trump fenyegetései miatt az európai államok egészen másképp gondolkodnak a saját képességeikbe való befektetésről. A lassú minisztériumi tervezés kiváltására a kockázati tőke világa az egyik válasz
– mondta Herbert Mangesius, a Vsquared Ventures befektetőcsoport partnere a hírügynökségnek. Mangesius példaként említette a Quantum Systems német dróngyártót, mint amely közvetlenül profitált abból, hogy a német kormány Trump visszatérésére számít.
A müncheni székhelyű Vsquared Ventures Európa egyik vezető mélytechnológiai befektetője, amely nemrégiben 238 millió dolláros befektetési alapot hozott létre többek közt az űrkutatás és a robotika terén. A Vsquared és a NATO több projektet is együtt finanszíroz. A Vsquared portfóliójába tartozik az IQM, Európa egyik vezető kvantum-számítástechnikai vállalata és az Isar Aerospace rakétagyártó cég, amely maga is több mint 445 millió dollár magántőkét halmozott fel.
Az ARX Robotics német startup önjáró robotokat épít harctéri bevetésre, ehhez a NIF 10 millió dolláros finanszírozást nyújt.
A lisszaboni Tekever dróngyártó többek között Nagy-Britanniának, Ukrajnának és az EU-nak is szállít hadieszközöket. Ricardo Mendes vezérigazgató szerint jelenleg is tárgyalnak a közbeszerzési eljárások rugalmasabbá tételéről, hogy azokat nagyobb eséllyel nyerhessék el a kisebb és közepes méretű technológiai vállalatok.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
