Orbán Viktor miniszterelnök döntésének megfelelően 2024. január 1-jétől a Gazdaságfejlesztési Minisztérium új elnevezéssel, Nemzetgazdasági Minisztériumként folytatja tevékenységét. Az átalakulás célja, hogy a minisztérium a kormányfői elvárások szerint hatékonyan, új és innovatív szemlélettel, továbbá kibővült feladatkörrel (például a kereskedelem, az űriparfejlesztés és a turizmus területén) támogassa a kormány 2024-re vonatkozó elsődleges gazdaságpolitikai célját, a gazdasági növekedés helyreállítását – jelezte az átnevezett tárca első közleményében, amelyet eljuttattak a Világgazdaságnak.
2023 az inflációcsökkentés éve volt
A kormány egy számjegyűre szorította vissza az inflációt, ráadásul a gazdaságban is egyre több reményt keltő és biztató eredményt lehetett azonosítani. A harmadik negyedévtől kezdve újra növekedő pályára állt a GDP, sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság.
A kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett,
szeptembertől újra nőnek a reálbérek, megszűnt az ikerdeficit, és töretlen a bizalom a magyar gazdaság iránt.
A gazdasági növekedés helyreállítása érdekében további intézkedésekre van szükség
A GDP növekedését úgy lehet hosszú távon is magas szinten tartani, ha Magyarország minden növekedési tartalékát kiaknázza, támogatja és fejleszti az olyan stratégiai ágazatokat, mint például a logisztika, az elektromos járműipar, a hadiipar vagy az élelmiszeripar, továbbá elősegíti a magyar nemzeti bajnokok megerősödését.
A gazdasági növekedés helyreállításához ezért legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők.
- Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, és oldani kell az óvatossági motívumot.
- Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat.
- Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
Mindezen célok elérése érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium új és innovatív intézkedéseket fog kidolgozni a kormány számára, mindemellett továbbra is segíti a vállalkozásokat az olyan célzott programokon keresztül, mint a Széchenyi Kártya Program, a 200 milliárd forinttal újrainduló Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram vagy a közel hatszorosára bővített Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program.
Fotó: MTI/Mónus Márton
