Csökkenteni kell a digitális függőséget

Hírek Gazsó Rita
A Z-generáció tagjai, vagyis az 1995 és 2009 között születettek hétköznapokon hat-hét, hétvégén pedig akár tíz-tizenkét órát töltenek az online térben, döntő többségében közösségi platformokon. Szakemberek szerint a korai és túlzott mértékű digitális eszközhasználat olyan maradandó idegrendszeri és fejlődési elváltozásokat okozhat a gyermekeknél, amely fejlesztéssel sem hozható be.

Első alkalommal tartották meg a Digitális Gyermek Jólléti Konferenciát és Kiállítást szombaton, Budapesten. A rendezvénnyel a szervezők célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a digitális eszközhasználat túlzott térnyerésére és a digitális függőség visszaszorításának fontosságára, módjaira.

Tudatos neveléssel a digitális függőség ellen

Az ENSZ felmérése szerint a közösségek hiánya és magány a legnagyobb problémák a fiatalok körében.

A kormány, és a témáért felelős KIM célja a digitális függőség csökkentése, hogy a fiatalok kevesebb időt töltsenek online, vagy ha ez nem lehetséges, akkor hasznosan töltsék az időt – mondta Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára a Petőfi Irodalmi Múzeumban megrendezett Digitális Gyermek Jólléti Konferencia és Kiállítás megnyitóján.

Az eseményen Somogyi Ákos Gergő, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főosztályvezetője arról beszélt, hogy a digitális világ jelentette veszélyek leginkább a gyermekeket érintik, ezért nagy felelőssége van a szülőknek és a pedagógusoknak a tudatos nevelés terén.

Fontos, hogy megfelelő korban és módon találkozzanak a digitális eszözökkel

A szakértők egyetértenek abban, hogy a digitális technológiai eszközök önmagukban nem ártalmasak, de kulcsfontosságú, hogy a gyerekek a megfelelő életkorban, mennyiségben és felkészültség mellett használják azokat. Nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt.

Kutatások igazolják ugyanis, hogy a képernyő előtt töltött idő negatívan és tartósan hat a fejlődő, még kialakulatlan idegrendszerre. A gondolkodó agyat kizárólag a megértett és átélt valóság fejleszti, az idegrendszer csak valódi játék és mozgás során fejlődik.

Az Amerikai Pszichológiai Társaság ajánlása

  • 0-3 éves kor között ezért egyáltalán nem támogatja a digitális eszközhasználatot.
  • 3-6 éves kor között a gyermekek idegrendszere napi 20 perc képernyőidőre érett.
  • 6 és 12 éves kor között pedig a logikus gondolkodás kialakulása és az élő szociális kapcsolatok kialakulása a legfontosabb, ekkor maximum 45 percet javasolnak a szakértők. Fontos azonban, hogy
  • 23-24 éves kor körül fejeződik be teljesen a fiatalok fejlődése, mindaddig klinikai és idegrendszeri elváltozásokat okozhat a túlzott digitális eszközhasználat.

Maradandó következményei lehetnek a túlhasználatnak

Szakemberek szerint klinikai és idegrendszeri elváltozások jelei már most is egyértelműek a gyerekek körében, egyes kutatások szerint nyolcszázszoros a figyelemzavar és megjelentek olyan problémák is, mint a digitális demencia, a digitális autizmus, a szorongás, a depresszió és a függőség is.

Az életkornak nem megfelelő, aránytalan technikahasználat, a túlterhelt idegrendszer kognitív elváltozásokhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Ennek jele lehet, ha a gyermek nem viseli el a hibázást, nem tudja kezelni az indulatait, torzul a valóságképe, kevésbé lesz motivált a cselekvő tevékenységekre. Hosszútávon függőség alakulhat ki és csökkenhet az IQ szintje is. A virtuális kommunikáció során nem termelődik az egészséges kötődéshez szükséges oxitocin hormon sem, ezért az így nevelkedő gyerekeknek sérül az emberi és szociális kapcsolatokra való képessége is. A fejlődési deficit pedig nem behozható fejlesztéssel.

A teljes cikk itt olvasható.

Fotó: Brandhuber György

Ezek is érdekelhetnek

További híreink