Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió óta, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből.
Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is. A felmérés során tavaly ősszel mintegy 24 ezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában arról, hogy érintette anyagi helyzetüket a koronavírus-világjárvány, a lezárások és az azt követő recesszió.
Egyenlőtlenül érinti a válság az európai embereket
Nem meglepő, hogy a globális gazdasági visszaesés a legtöbb háztartást hátrányosan érintette.
Az európai válaszadók mintegy harmadának csökkentek a bevételei 2020-ban,
míg 63 százaléknak nem változtak a bevételei, közülük viszont sokan attól tartanak, hogy hamarosan csökkenhet a jövedelmük. Azok aránya, akik bevételeik növekedéséről számoltak be, csupán 2 százalék. A jövedelem csökkenése elsősorban azokat érinti, akiknek eleve alacsony a keresetük: a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozók 40 százaléka számolt be keresetcsökkenésről, míg a legmagasabb jövedelműeknek csak 32 százaléka – írja a követeléskezelő.
Az egyes országokat szintén egyenlőtlenül érinti a recesszió: általánosságban elmondható, hogy a legkevésbé az észak-európai (dán, finn, holland, svéd és norvég), leginkább pedig a dél-európai (görög, olasz, portugál, spanyol) fogyasztók szenvedik meg a válságot.
Magyarországon az európai átlagnál kicsivel több embernek, a válaszadók 41 százalékának csökkentek a bevételei.
Az európai válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy sosem aggódott még annyira anyagi biztonsága miatt, mint most: ez az arány Dániában csak 29, Görögországban viszont 73 százalék.
A gazdasági bizonytalanság miatt a fogyasztók nagy része igyekszik csökkenteni a kiadásait: azoknak, akiknek csökkentek a bevételei, több mint a fele meghúzta a nadrágszíjat, csökkentette a nem létfontosságú termékek vásárlását. 21 százalék azt mondta, a pandémia alatt plusz műszakokat vagy részmunkaidős állást vállalt, 16 százalék családjától kért kölcsönt, 9 százalék pedig banki hitelt vett fel, hogy fedezni tudja kiadásait – írja a közlemény.
14 százalék többet tesz félre, mint a válság előtt.
A jövedelmek csökkenése miatt általában egyenesen arányosan csökkennek a megtakarítások is, bár az adott válaszok alapján a legtöbben a spórolásnak vagy a plusz munkának köszönhetően sikerült egyensúlyban maradniuk: az európai fogyasztók 52 százaléka azt mondta, a COVID-válság kezdete óta nem változott az az összeg, amit a hónap végére félre tud tenni, míg 34 százalék a havi megtakarítása csökkenéséről számolt be, 14 százalék viszont több pénzt tud félretenni, mint a válság előtt.
Azok, akiknek nőttek a megtakarításaik, elsősorban azért tudnak többet félretenni, mert a karantén miatt kevesebbet kell költeniük a mindennapi kiadásokra. 56 százalékuk azt mondta:
a lezárások miatt kevesebbet költenek például tömegközlekedésre és készétel vásárlására, ezért a hónap végére több pénzük marad.
Amikor a járványveszély miatt a munkáltatók jelentős része bevezette az otthoni munkavégzést, sokan tartottak attól, hogy ezzel plusz költségeket rónak a munkavállalókra, hiszen ha többet vannak otthon, magasabbak lesznek a villany- és fűtésszámláik is – mondta Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.
Egyelőre úgy tűnik, ennek önmagában kevés hatása volt a háztartások pénzügyi egyensúlyára, összességében a lezárások inkább csökkentik a háztartások kiadásait.
A korábbi, magyarországi felmérések szintén erre mutatnak rá, a korábbi évekhez képest nem nőtt például jelentősen azoknak a száma, akik a rezsikiadásaik túlzott növekedéséről számoltak be. Idén pedig csökkenhetnek a rezsiterhek egyes kormányzati intézkedések, például a kötelező rezsitámogatás, a lakásfelújítási támogatás és a nyugdíjasoknak járó rezsiutalvány hatására – mondta Deszpot Károly.
(Borítókép: Vásárlók egy nyíregyházi szupermarket parkolójában a 19 órai boltbezárás előtt 2020. november 11-én. (MTI/Balázs Attila)
