A hét meglehetősen szegényesnek ígérkezik az új hazai statisztikai adatok tekintetében – a KSH például egyetlen gyorstájékoztatót sem ad ki – mondta el a figyelo.hu megkeresésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.
Az MNB két adatot jelentet meg: a devizatartalékok augusztusi adatait hétfőn, illetve a háztartások hitelállományának második negyedéves alakulását pénteken. Július végén a nemzetközi tartalékok szintje negyvenmilliárd eurót tett ki, amely az előző havinál 0,2 százalékkal magasabb, miközben éves szinten jelentős, 11,5 százalékos növekedést jelent. A devizatartalékok szintje várakozásaink szerint augusztusban sem változik érdemben. Érdemes megjegyezni Regős Gábor szerint, hogy bár az MNB a téli időszakban a devizatartalékból fedezte az energiaimporthoz szükséges devizafedezetet, a nemzetközi tartalékok értéke mégsem csökkent nagymértékben ebben az időszakban.
Az elmúlt időszakban a háztartások (és a vállalatok) hitelkereslete jelentősen visszaesett – mutatott rá regős Gábor: a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzet, illetve a megemelkedett hitelkamatok egyaránt visszafogják a hitelfelvételi kedvet. Ennek megfelelően az első negyedévben számottevően, 52,5 százalékkal csökkent a piaci kamatozású és 39,5 százalékkal a támogatott lakáshitelek felvétele. A szabad felhasználású forinthitelek felvétele 22,3, a személyi hiteleké 4,6 százalékkal, a gépjárműhiteleké pedig 32,8 százalékkal mérséklődött – sorolta. Eközben a folyószámlahitelek felvétele 12,4 százalékkal növekedett, azaz összességében az új hitelek értéke mintegy a harmadával lett kevesebb, mint egy évvel korábban – ez nem független a fogyasztás visszaesésétől sem. A második negyedévtől még nem számítunk a hitelezés visszaépülésére – mondta Regős Gábor: ehhez a kamatkörnyezet érdemi csökkenésére van szükség, amelyet a piaci kamatok mérséklődése követ, és csak ezután kerülhet sor a hitelezés növekedésére.
Pénteken közli a Pénzügyminisztérium az államháztartás augusztusi részletes adatait. Az előzetes adatok alapján az augusztusi adatok kedvezőtlenül alakultak: az első nyolc havi hiány 3298,7 milliárd forintot ért el, ami az éves előirányzat 97 százaléka, azaz a pénzforgalmi hiánycél tartásához nagyon feszített gazdálkodásra lenne szükség az év további részében. Augusztusban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 358,4 milliárd forint volt, ami az augusztusban valaha elért legnagyobb hiány. A részletes adatokból kiderül, hogy mi okozta a kellemetlen meglepetést – fűzte hozzá.
Az Eurostat adatközlései közül a kedden megjelenő augusztusi inflációs adatokat és a szerdán napvilágot látó júliusi építőipari adatokat érdemes kiemelni. Az előzetes adatok szerint az eurózóna fogyasztóiár-indexe augusztusban 5,3 százalékon stagnált, miközben havi alapon az árak átlagosan 0,6 százalékkal emelkedtek. A júliusi 10,8 százalékról 9,8 százalékra mérséklődött az élelmiszerek drágulása, miközben az energiaárak csökkenése 6,1 százalék helyett már csak 3,3 százalékot tett ki. Az eurózóna tagjai közül a legmagasabb inflációt Szlovákiában mérték (9,6 százalék) – ott tehát augusztusban lett egyszámjegyű a pénzromlási ütem. A legkisebb a fogyasztóiár-index Belgiumban és Spanyolországban volt, egyaránt 2,4 százalék. Az új adatközlésből kiderül, hogyan alakult az Európai Unió egészében az infláció.
Az építőipari termelés volumene júniusban az eurózónában egy, az Európai Unióban 0,6 százalékkal maradt el az egy hónappal korábbitól, miközben éves alapon a termelés volumene 0,3 százalékkal csökkent, illetve stagnált a két övezetben. Az európai építőipar tehát a közös hitelfelvétel ellenére is mérséklődő kereslettel szembesül. Az egyes tagországok közül éves alapon a legnagyobb bővülést a szlovén (24,9 százalék), a román (15,3 százalék) és a spanyol (9,5 százalék) építőipar érte el, miközben a teljesítmény legnagyobb mértékben Finnországban (5,2 százalék), Magyarországon (3,9 százalék) és Ausztriában (3,3 százalék) esett vissza.
Kedden és szerdán ülésezik a Fed Nyílt Piaci Bizottsága. A várakozások szerint most egy kis szünet következik a kamatemelésben, egyelőre marad az 5,25-5,50 százalékos irányadó ráta. Kérdés azonban, hogy ez jelenti-e a kamatemelési ciklus lezárását vagy a novemberi ülésen ismét kamatot emel a jegybank. Ebből a szempontból tehát fontos lesz a jegybanki kommunikáció hangvétele, illetve az újonnan megjelenő előrejelzés.
Borítókép: Kallus György / Világgazdaság
