Hosszabb távra visszatekintve, az Európai Unióban a burgonyatermelés csökken. A burgonyatermesztés Európában erősen koncentrált, amit jól mutat, hogy tavaly az EU 1,3 millió hektáros, betakarított burgonyaterületének csaknem 70 százaléka mindössze öt uniós országban összpontosult. Bár 2020-ban Románia az összes burgonyát termelő gazdaság közel egyharmadát adta, ezek 2023-ban az EU burgonyatermő területének csak 5,8 százalékán gazdálkodtak, mivel sok kicsi, illetve mikrogazdaság termel Romániában burgonyát. Litvánia ugyanebben az összevetésben 2020-ban az EU burgonyát termelő gazdaságainak 7 százalékát adta, 2023-ban az Unió burgonyaterületének csak 1,2 százalékát művelte.
A nagy területeken ezzel szemben
- Németország (19,9 százalék),
- Franciaország (15,4 százalék),
- Lengyelország (14,2 százalék),
- Hollandia (11,7 százalék) és
- Belgium (7,1 százalék)
termesztett burgonyát, ezen országok pedig együtt az összterület közel 70 százalékát adták. Az Unió teljes szántóterületén belül viszont a burgonya nem túl jelentős, a 2022-es adatok szerint mindössze 1,4 százalékot tett ki. Az egyes uniós országokban azonban sokkal nagyobb fajsúlyú volt: Hollandiában a burgonya betakarított területe a szántó 16,2, Belgiumban pedig 10,6 százalékát tette ki. Ezzel együtt igaz, hogy a burgonyaterület erősen csökkenő tendenciát mutat az EU-ban.
Az ezredforduló és 2023 között a burgonyaterület kevesebb mint a mint felére, 3 millió hektárról 1,3 millió hektárra csökkent. A visszaesés nagy része a lengyelországi változásokat tükrözi, ahol a burgonya betakarított területe 2023-ban 1,1 millió hektárral volt kevesebb, mint 2000-ben, ami 84,9 százalékos csökkenésnek felel meg. Kétszámjegyű százalékos csökkenés volt tapasztalható a betakarított burgonya területén három EU-ország kivételével. Az általános tendencia alól Belgium és Franciaország, valamint Dánia kivételt jelentett, de ezekben az országokban is csak 93 ezer hektárral haladta meg a 2023-as összevont betakarított terület a 2000-est.
A burgonya termelői és fogyasztói áraira is az erőteljes ingadozás volt a jellemző. Az árváltozások azonban gyakran nagyon eltérőek voltak az egyes uniós országokban. Ezen túlmenően a termelői és fogyasztói piacok egyetlen évre vonatkozó fejleményei néha ellentétesek voltak egy-egy uniós országon belül: Például Belgiumban és Ausztriában a burgonya termelői árai 2023-ban alacsonyabbak voltak, mint 2022-ben, míg a fogyasztói árak lényegesen magasabbak.
Nehezebbé vált a burgonyatermesztés Európában
A termelés csökkenése összefüggésben van a klímaváltozás tényével, hiszen a burgonya a hűvösebb, csapadékosabb környezetet kedveli. Nehezíti a termelők dolgát az is, hogy az EU hatóanyag-kivonásai miatt a burgonya növényvédelme az utóbbi években nehezebbé vált. Eközben a fogyasztók – különösen a fiatalok – körében csökken a burgonya népszerűsége, nem tartják egészségesnek, és igyekeznek más, alternatív növényekkel kiváltani. Ráadásul a krumpli nem is számít bele a WHO által kívánatosnak tartott zöldségfogyasztásba, ugyanis nagyon magas a keményítő-, vagyis a szénhidráttartalma, vitaminokat és egyéb ásványi anyagokat viszont nagyon kis mennyiségben tartalmaz.
Alternatív növényként szóba jöhet a batáta, más néven édesburgonya – aminek neve ellenére nincs köze a krumplihoz.
Viszont egyre népszerűbb, jól helyettesíti a krumplit, bár az íze inkább a répáét idézi, és nagyon egészséges, ugyanis gazdag béta-karotinban, és sok A-, B- és C-vitamint tartalmaz. Eközben pedig sokféle felhasználási módja van: lehet sütni, főzni, pürésíteni és tölteni is.
Európában szintén sokan fogyasztják burgonya helyett a pasztinákot, amelyik a fehérrépára hasonlít, levesbe, pürének és sült köretnek is jó megoldás, pektint, fehérjét és C-vitamint is tartalmaz. Ezeknél nehezebben beszerezhető a Peruból származó yacon, más néven inkagumó, amit Magyarországon nem is termesztenek. Ettől függetlenül internetes rendeléssel beszerezhető, jó vércukorszint-stabilizáló, antioxidáns, koleszterincsökkentő és immunerősítő hatású. Nyersen is fogyasztható, de főzni vagy sütni is lehet.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Hajdú-Bihari Napló / Kovács Péter
