Csip nagyhatalom szeretne lenni az EU

Hírek Dózsa György
Az Unió történetének egyik legköltségesebb és legambiciózusabb projektjébe fogott bele.

Aggasztó méreteket ölt a csip hiány Európában is. Iparági előrejelzések szerint például a német autógyárak futószalagjairól az idén a tervezettnél 400 ezer járművel kevesebb gördül le e miatt. Brüsszel szeretné 2030-ig megduplázni az öreg kontinens részarányát a globális félvezető gyártásban. Az Intelnél nyitott kapukat döngettek, az amerikai óriás 20 milliárd dolláros beruházással új üzem építését tervezi Európában. Többek között erről is tárgyalt még júniusban Pat Gelsinger, a cég vezérigazgatója Versailles-ban Emmanuel Macron francia elnökkel és Mario Draghi olasz miniszterelnökkel.
Brüsszel célja az, hogy függetlenítse magát a sérülékeny beszállítói láncoktól, az európai ipar ne legyen kiszolgáltatva az ázsiai félvezetőgyártóknak és a geopolitikai kockázatoknak. A legnagyobb kockázat Tajvan helyzete.

A szigetországgal szemben Peking egyre erőszakosabban lép fel, továbbá a helyi gyártásra folyamatos kockázatot jelentenek a földrengések.

A kérdés csak az, hogy megérnek-e az ambiciózus tervek több tíz milliárd euró adófizetői pénzt abban a helyzetben, amikor az ázsiai gyártók és az USA is hasonló nagyságrenű összegeket invesztál az ágazatba. A szektor gigászaihoz, a dél-koreai Samsunghoz, a tajvani TSMC-hez vagy az Intelhez képest az európai gyártás meglehetősen csekély, globális részaránya 10 százalék alatti. De nem csak volumenében, hanem minőségben is nehéz lesz felvenni a versenyt. A TSCMC egyik új üzeme 3 nanométeres csipek előállítására lesz képes, amely 15 százalékkal lesz gyorsabb az előző, 5 nanométeres generációnál és 30 százalékkal fogyaszt majd kevesebb energiát. Ezzel szemben Európában jelenleg kivételnek számít, ha egy gyártó képes 22 nanométernél kisebb csip gyártására.

Kivétel ez alól az Intel írországi gyára, amely 14 nanométeres félvezetőket gyárt és bevezetés alatt van a 7 nanométeres technológia.

A vezető európai gyártók, például a német Infineon, a holland NXP, vagy a francia-olasz STMicroelectronics ezért nem is nagyon igyekeznek versenyre kelni az okostelefonokban, laptopokban használatos csúcstechnológijú félvezetőkkel. Főleg az autókban, repülőgépekben és az ipari automatizációban használatos, alacsonyabb szintet képviselő termékeket gyártanak. A jelenlegi modell mellett kardoskodók szerint teljesen felesleges, hogy Európa nekiálljon versenyezni az olyan óriásokkal, mint például a TSMC, amely több évtizednyi kutatás-fejlesztés és több száz milliárd dollár beruházás után érte el piacvezető pozícióját és csak a következő három évben további száz milliárd dollárnyi beruházást tervez. Felhívják a figyelmet arra, hogy még Kínának sem sikerült – egyelőre – versenyre kelnie a világ vezető csipgyártóival, így az öreg kontinens számára is logikusabb lenne a csúcsminőségű tömeggyártás helyett a specializációra fókuszálnia.

(Borítókép: Serhii Opikanets, PuzzlePix/Shutterstock)

További híreink