Áll a bál az Oroszországi Föderáció (OF) űrfegyverkísérlete kapcsán. A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) dolgozók kénytelenek voltak biztonsági okokból űrruhát öltve behúzódni a visszatérést szolgáló kabinokba, amíg a rettegett űrhulladékfelhő elhúzott mellettük-felettük, rajtuk keresztül. Sérülésről a személyzet nem tett jelentést, és az OF illetékesei szerint a szétlőtt régi orosz műhold darabjai több mint negyven kilométeres távolságban húztak el az ISS felett.
Az új fegyver
Ezzel Moszkva tulajdonképpen megerősítette, hogy új űrfegyver-elhárító rendszerét, az Sz–550-est próbálta ki éles körülmények között.
Amelyről kiderült, hogy nem is elsősorban légvédelmi-rakétavédelmi struktúra, hanem kifejezetten a kozmoszban keringő, ellenségesnek minősített eszközök, műholdak, fegyverarchitektúrák megsemmisítésére dolgozták ki. Egy oroszországi jelentés alapján az Sz–550-es képes lehet a hipergyorsasággal az űr és a légkör legfelső rétegei között pattogó, vagy a felső légrétegekben több mint ötszörös hangsebességgel repülő harceszközök eliminálására is.
Sz–550
Fotó: Figyelő
Egyes források szerint a szóban forgó szerkezet mobil, különleges teherautókra szerelt rakétái a silókba telepített Sz–500-as légvédelmi-rakétaelhárító rendszer könnyített változatai. Nem új eszközről van szó, az elődeit már 1961-től elkezdték kidolgozni. A Mihail Gorbacsov szovjet és Ronald Reagan amerikai vezető 1986. októberi, reykjavíki találkozóján elért egyezmény alapján abbahagyták a kísérleteket, amelyeket vélhetőleg az amerikai–orosz viszony 2014 utáni kiéleződése miatt kezdtek újraindítani. Hogy ebben a döntésben mekkora szerepet játszott az USA hipergyors és/vagy űrfegyvereinek a fejlesztése, s mennyit nyomott a latban a szövetséges Kína robbanásszerű haditechnikai fejlődése, még vitatott. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a globális katonai feszültség fokozódása az OF rakétaelhárítási programjának a felgyorsításában is közrejátszott.
Moszkva az Sz–550-es mellett más eszközökkel is kísérletezik.
Tavaly a Kazahsztántól bérelt, csaknem magyarországnyi méretű szari-sagani kísérleti bázison próbálták ki az orosz főváros rakétavédelmét szolgáló új szerkezeteket (A–235-ös rendszer), amelyekkel nyugati jelentések szerint az idén kezdték lecserélni a korábbi, A–135-ös berendezéseiket. Moszkva egyébként a világ egyetlen olyan fővárosa, amelyet többtucatnyi rakétával és feltételezhetően négy indítóállás-komplexummal saját rendszer véd az ellenséges stratégiai ballisztikai rakétáktól. Az A–135-ös struktúra ellenrakétái nukleáris tölteteket robbantottak az űrben. Ezek egyenként mintegy 10 kilotonna explóziós erőt képviseltek, valamivel kisebbet a hirosimainál. Hogy az A–235-ösöket milyen robbanófejjel szerelték fel, arról csak találgatások folynak. Nem zárják ki, hogy továbbra is kisebb atombombát robbantanak, amely vagy fizikailag megsemmisíti az ellenséges rakétákat, vagy a sugárzás megbénítja azok irányítási rendszerét. Lehetséges, hogy hagyományos fejről van szó, amely a nagy sebességgel szétrepülő repeszdarabokkal eltéríti vagy eliminálja a támadó ballisztikus rakétákat.
Viktor Murahovszkij orosz katonai szakértő megerősítette: az Sz–550-es szputnyikvadász fegyver. Az Sz–500-as Prometej (Prométheusz) rakétarendszer olcsóbb, könnyebb változata. Néhány hete mutatták be a Szu–57-es lopakodó alacsonyabb árú, könnyebb típusát, a Szu–75-öst (Checkmate). Ez a szemlélet, az olcsóbb, egyszerűbb, de a célnak megfelelő eszközök fejlesztése terjed az utóbbi években. Oka lehet annak, hogy a moszkvai vezetés 2016 óta csökkenti a védelmi kiadásokat.
A kínai siló
Az ázsiai óriás a minap kísérletet hajtott végre, amelyet az amerikaiak is megfigyeltek. Ennek keretében ballisztikai rakétával elindított, ember nélküli „űrsikló” gyorsult fel hipersebességre, és a pályája egy szakaszán kilőtt egy másik eszközt.
Robbanófejet, megtévesztő célpontot? Nem tudni.
Ennek hatására ismerte be az Egyesült Államok űrfegyver-parancsnokságának a helyettes vezetője, hogy mind a kínaiak, mind az oroszok a hipergyors fegyverek fejlesztése tekintetében az amerikaiak előtt haladnak.
A cikk a Figyelő hetilap december 2-án megjelent számában került publikálásra.
(Borítókép: Felszálló Szojuz-rakéta Fotó: AFP)
