Jelezte, hogy a post-Covid infláció emelkedése már tavaly elkezdődött az eurózónában és az Amerikai Egyesült Államokban. Az OTP-vezér szerint a szankciókra hozott orosz ellenintézkedések és a gázkínálat visszafogása elsősorban Európát érinti, és drámai energiaár-emelkedést idézett elő. Csányi Sándor szerint a magas államadóssággal rendelkező eurózóna országok, elsősorban Olaszország problémái továbbra sem oldódtak meg, ami korlátozza az Európai Központi Bank (EKB) mozgásterét. Felidézte, hogy amikor 4 százalék fölé mentek az olasz hozamok, egyből befejezte az EKB a szigorítást.
A hazai helyzetről elmondta, hogy a probléma a magas energiaintenzitás, mivel a magyar energiafüggőség az egyik legmagasabb az EU-ban. Sosem lesz olyan olcsó az LNG, mint az orosz gáz –mutatott rá. Szerinte ezen a téren Európa és Magyarország csak veszíteni tud, főleg a versenyképességet tekintve.
Uniós források nélkül nehéz lesz
Csányi Sándor hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nagyon nagy szüksége van az uniós forrásokra. Az elmúlt hét évben évente a GDP 4 százaléka érkezett ezen a címen a magyar gazdaságba. Véleménye szerint a magyar kormány mindent megtesz, hogy hozzáférjünk ezekhez a forrásokhoz. Úgy ítélte meg, nagyon nagy probléma lenne, ha nem jönne létre a megállapodás, a források hiánya a GDP-ben évente félszázalékos visszaesést okozna.
Bírálat az extraprofitadónak
Európában a tőkekövetelmények túlszabályozottak Csányi Sándor szerint. Magyarországon a bankszektor mérlegfőösszege gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt évtizedben, ami a támogatott hitelek növekedésének is köszönhető. Ma már a banki hitelek több mint fele fix kamatozású, ez 2008-ban sokkal kisebb arányú volt. Ugyanakkor az OTP vezetője szerint a bankszektor jövedelmezősége hosszú távon nem éri el az elvárt hozamot a szektort sújtó extra terhek miatt, 2022 első félévében pedig ismét veszteséges lett a bankszféra. Így most majdnem akkora veszteséget realizálnak, mint 2014-ben a végtörlesztés idején. Amit most kifizetnek a bankadó formájában, az mind a tőkétől vonja el a forrásokat, ami egy recesszió idején nagyon nagy gond. Csányi Sándor úgy fogalmazott, hogy nem látnak tisztán a gazdaságirányításban, mivel a bankszektor jövedelmezősége továbbra is alacsony, ezért szerinte teljesen érthetetlenek azok a beavatkozások, amelyek versenyhátrányt okoznak a magyar bankoknak. Emellett további problémának nevezte, hogy a bankok és ügyfelek között létrejött polgárjogi szerződéseket felülírják az állami beavatkozások. Csányi Sándor a bankok könyveiben levő állampapírokon 200 milliárd forint átértékelődési veszteség keletkezett az elmúlt egy évben, és további évi 600 milliárd forint veszteség jön még.
Menekülne az orosz piacról az OTP
Az OTP nettó hitelállományának kevesebb, mint 8 százaléka van Ukrajnában és Oroszországban, ugyanakkor elismerte a a bank elnök-vezérigazgatója, hogy ez okozott némi fejfájást nekik. Volt rajtuk nyomás, hogy vonuljanak ki Oroszországból, ha megfelelő ajánlatot kapnának, akkor meg is tennék.
